Védőoltás a sárgaláz ellen : Max Theiler

A természettudósok, írók és az emberiség békéjéért harcolók legmagasabb kitüntetése a Nobel-díj, amit minden év decemberében, az alapító halálának évfordulóján adnak át Stockholmban.

1951-ben Max Theilernek, az Egyesült Államokban élő virológusnak ítélték az orvosi-élettani Nobel-díjat "a sárgaláznak és leküzdésének kutatásáért" indoklással.

A sárgaláz arbovírus okozta, állatról emberre szúnyog közvetítésével terjedő megbetegedés, mely valószínű, egyidős az emberiséggel. A nagy járványok a történelem során beleszóltak az események alakulásába. Ismeretes, hogy a Panama-csatorna megépítésének egyik fő akadályozója ez a betegség volt. A sárgaláz vírusa természetes körülmények között majmokban fordul elő, a majmokról a szúnyogok viszik át a fertőzést az emberre (Aedes aegypti és Haemagogus fajok), a sárgaláz Afrikában, Közép- és Dél-Amerikában fordul elő. A "dzsungelsárgaláz" biztosítja a vírus cirkulációját a majmok között a szúnyog közreműködésével. A szúnyog nemcsak átvivője a betegségnek, a vírus a szúnyogban szaporodni is tud, sőt, az utódok is átöröklik a vírust.

A dzsungelt övező zónába úgy kerül ki a vírus - a járványos sárgaláz -, hogy az ember kénytelen bemenni, például foglalkozásánál fogva a dzsungelbe, vagy Afrikában a Cercopithecus majom révén fertőződnek, amely az éjszakát a fa tetején tölti, itt fertőződik a fán élő többi majomtól, s nappal kimegy az ember művelte területekre, ahol a nappali vérszívó szúnyogokkal kerül kapcsolatba, s ezek csípése fertőzi az embert. OEgy a majom-szúnyog-ember ciklus indítja el a járványt, mely ember-szúnyog-ember ciklussá is válhat.

A betegség 3-6 napos lappangás után hirtelen magas lázzal kezdődik, majd rövid tünetmentes időszak után jön a második lázas időszak. Jellemző a lázzal arányban nem álló, viszonylag lassú pulzusszám. A betegek ízületi és izomfájdalmakra, erős fejfájásra panaszkodnak, hányás, hasfájás is kíséri a betegséget. Az enyhe betegség 1-3 nap alatt lezajlik, de súlyosabb esetben veseelégtelenség alakul ki, vérzések keletkeznek, s kialakul a hármas tünetegyüttes: sárgaság, fehérjevizelés, vérhányás. Halálos kimenetel esetén görcsök lépnek fel és delírium, kóma alakul ki. Gyógyulás esetén viszont maradandó elváltozást nem észleltek. A súlyos sárgaláz halálozása 40-80 százalék. A betegség felszámolásához hatékony szúnyogirtás és tömeges védőoltás szükséges.

A hatékony védőoltás kifejlesztésében nagy szerepe volt Max Theiler (1899-1972) dél-afrikai származású amerikai víruskutatónak, aki Pretoriában nevelkedett, a fokvárosi orvosi egyetemen folytatta tanulmányait, s 1922-ben szerzett orvosi diplomát. Tanult a londoni Trópusi Intézetben, majd 1922-től az USA-ban dolgozott, a Harward egyetem bostoni intézetében. 1930-tól a Rockefeller Intézet nemzetközi egészségügyi osztályára került, ahol végül a víruskutató laboratórium igazgatója lett. 1964-től a Yale egyetem mikrobiológia- és járványtanprofesszora. Sárgalázzal kapcsolatos kutatásait 1920-ban kezdte el. Theiler majmokat fertőzött meg sárgalázvírussal, majd átoltotta a betegséget egerekre. Az egereken a vírus agyvelőgyulladást idézett elő. A vírust egérről egérre oltotta, míg végül 204 átoltás után legyengített vírust nyert, amellyel a majmokon már csak enyhe lefolyású betegséget lehetett létrehozni. Azonban a majmok enyhe betegsége során termelődött ellenanyagok már védelmet nyújtottak az erős hatású sárgalázvírussal szemben is. Ugyanezt az oltóanyagot emberben is sikeresen alkalmazták a Ì30-40-es években. Még biztosabb hatású oltóanyagot állított elő csirkeembrióból csirkeembrióba oltással 1937-ben.

Munkásságáért 1951-ben Nobel-díjat kapott. A sárgaláz megelőzésének ma is a leghatékonyabb módszere a legyengített vírussal történő aktív védőoltás.

| sárgaláz, védőoltás, orvosi, Nobel-díj, vírus, járvány, fertőzés
2002-07-29 11:23:35


Web Design & Development Prowebshop