Alapkutatások a biokémiában

A természettudósok, írók és az emberiség békéjéért harcolók legmagasabb kitüntetése a Nobel-díj, melyet minden év decemberében, az alapító halálának évfordulóján adnak át Stockholmban.

orvosi, Nobel-díj, biokémia, oxidáció, enzim, anyagcsere, Nobel-díj | Gyógy-ír   Kisalföld
Axel Hugo Theodor Theorell (1903-1982)

1955-ben Axel Hugo Theodor THEORELL svéd biokémikus kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat "az oxidációs enzimek természetével és hatásmódjával kapcsolatos felfedezéseiért" indoklással.

A. H. T. Theorell tanulmányait a stockholmi Karolinska Intézetben végezte, 1930-ban doktorált. Gyermekbénulása miatt gyakorló orvosi pályára nem tudott menni, életét a biokémia alapkutatásoknak szentelte. Kiváló, rendszeres és eredményes kutatóorvos volt.

A biokémia területén számos, addig még tisztázatlan élettani és kórtani folyamat feltárása az ő nevéhez fűződik. Már orvostanhallgató korában felfedezte a vér egyik lipoprotein alkotórészét, aminek jelentőségét csak később ismerték fel.

1932-33-ban az uppsalai egyetem biokémiai intézetében kutatja az izomfehérje (myoglobin) élettani tulajdonságait. Leírta a myoglobin fő jellemzőit, jelentőségét és az oxigénnel kapcsolatos reakcióit. Az ő vizsgálatai alapozták meg az 1950-ben Nobel-díjjal kitüntetett J. C. Kendall munkásságát is, aki röntgenkrisztallográfiával meghatározta a myoglobin teljes, háromdimenziós szerkezetét.

1933-tól Theorell a híres Nobel-díjas (1931) biokémikus, O. H. Warburg mellett dolgozott Berlinben. Fő kutatási területe az oxidációs enzimek vizsgálata volt, vagyis a sejtekben végbemenő, energiatermelő oxidációs folyamatok kutatása. Az oxidációs folyamatokban részt vevő enzimek (az enzim elősegíti bizonyos anyag specifikus átalakítását) közül az élesztőből előállított, úgynevezett "sárga enzimmel" dolgozott, melyet sikerült kristályosítani és két részre bontani: egy fehérjére és egy sárga anyagra, ami B2-vitamin-módosulatnak bizonyult. Ez utóbbi koenzimként szerepelt a fehérje mellett. (A koenzim az enzim kis molekulasúlyú csoportja, mely csak a fehérjekomponenssel együtt tud enzimhatást kifejteni.) Ez volt az első enzim, melyet világosan jellemeztek.

1935-től kezdve Theorell számos oxidációs enzimmel dolgozott, s 1937-ben a stockholmi Karolinska Intézet igazgatója lett.

Munkásságáért 1955-ben megkapta a legmagasabb elismerést, a Nobel-díjat.

| orvosi, Nobel-díj, biokémia, oxidáció, enzim, anyagcsere
2002-07-29 11:25:18

Web Design & Development Prowebshop