Frank MacFarlane Burnet és Peter Brian Medawar

A természettudósok, írók és az emberiség békéjéért harcolók legmagasabb kitüntetése a Nobel-díj, melyet minden év decemberében, az alapító halálának évfordulóján adnak át Stockholmban.

orvosi, Nobel-díj, immunitás, immuntolerancia, Nobel-díj | Gyógy-ír   Kisalföld
Orvosi-élettani Nobel-díj, 1960

1960-ban Frank MacFarlane Burnet ausztrál orvos és Peter Brian Medawar brit biológus kapta megosztva az orvosi-élettani Nobel-díjat a szerzett immuntolerancia felfedezéséért.

Burnet (1899-1985) a victoriabeli Geelong College-ban tanult, orvosi diplomáját a melbourne-i egyetemen szerezte 1923-ban. Angliában doktorált, majd visszatért Ausztráliába, s Melbourne-ben dolgozott, 1944-től a kísérleti orvostan professzora volt. Érdeklődése és kutatótevékenysége korán a vírusok okozta betegségek felé irányult, s az immunitás (védettség) mechanizmusát kutatta. Megállapította, hogy a védettség úgy jön létre, hogy valamely fajidegen anyag - elsősorban fehérje - hatására ellenanyagok képződnek. Ez a fajidegen anyag lehet valamely mikroorganizmus része, de lehet táplálék része vagy átültetett szövet is.

gy találta, hogy ha valamely szövetet egyik emberről a másikra ültetnek át, akkor idegen fehérjét is átvisznek. Ez ellen a szervezet ellenanyagokat képez, s az életmentő átültetést a beteg immunológiai mechanizmusa hiúsítja meg. Kiveti vagy elpusztítja az idegen szövetet az ellenanyagok és bizonyos sejtek segítségével. Burnet felfedezte, hogy az embrió vagy újszülött állat szervezete nem veti ki az átültetett szövetet és az adott antigén csak az újszülöttkor után alakul ki, ekkor kezd a szervezet ellenanyagokat termelni, de csak olyan anyagokkal szemben, melyekkel addig még nem találkozott.

A mesterséges "immuntoleranciát" Medawar (1915-1987) hozta létre elsőként egereken. Medawar zoológiai és kórtani tanulmányokat folytatott a wiltshieri Marlborough College-ban, majd Oxfordban. 1944-ben a zoológia egyetemi tanára lett, Birminghamben és Londonban tanított. Munkássága korai szakában szövettannal, a környéki idegek regenerációjával és a fejlődés közbeni alakváltozás matematikai elemzésével foglalkozott. Azt kezdte el vizsgálni, hogy miért nem fogadja be a szervezet a testidegen bőrt. Ez lett fő kutatási területe.

Egereken kísérletezett, s kísérleteihez két különböző beltenyésztett egértörzset használt, amelyek egymástól bőrtranszplantátumot nem fogadtak el. Az egyik törzs újszülött egyedeit közvetlenül a születés után a másik törzs újszülött egyedeiből nyert sejtekkel (csontvelő- vagy lépsejtekkel) oltotta. A kezelt állatok felnőttkorukban a másik törzs egyedeiből vett bőrtranszplantátumot reakciómentesen megtartották. Ez specifikus válaszadási képtelenség volt (Medawar ezt a jelenséget nevezte el mesterséges immuntoleranciának), mivel az újszülöttkorban kezelt állatok az egy harmadik egértörzs egyedeiből származó bőrtranszplantátumot már nem fogadtak el. Vírusantigénekkel is sikerült egerekben immuntoleranciát létrehoznia.

Burnettel együtt megállapították, hogy a szervezetnek a testidegen, átültetett szövetekkel szembeni immunitása nem veleszületett, hanem szerzett és a testidegen szövet hatására keletkezik. Azok az anyagok nem testidegenek, amelyekkel a szervezet már embrionális élete során találkozott. Az immunológiai folyamatok végzésére alkalmas sejtek az embrionális élet során "megtanulják" a saját és a nem saját felismerését. Felfedezésüket 1960-ban Nobel-díjjal jutalmazták.

| orvosi, Nobel-díj, immunitás, immuntolerancia
2002-07-29 11:27:40

Web Design & Development Prowebshop