Severo Ochoa és Arthur Kornberg

A természettudósok, írók és az emberiség békéjéért harcolók legmagasabb kitüntetése a Nobel-díj, melyet minden év decemberében, az alapító halálának évfordulóján adnak át Stockholmban.

nukleinsav, orvosi, Nobel-díj, DNS, RNS, Nobel-díj | Gyógy-ír   Kisalföld
Orvosi-élettani Nobel-díj, 1959

1958-ban a Nobel-díj-bizottság két amerikai biokémikusnak: a spanyol származású Severo Ochoának és Arthur Kornbergnek ítélte a díjat a következő indoklással: "a ribonukleinsav és a dezoxiribonukleinsav biológiai szintézise mechanizmusának felfedezéséért".

Mik azok a nukleinsavak?

Először J. F. Miescher állított elő 1868-ban heringspermából a fehérjék emésztése után egy anyagot, amely a sejtmag alkotórésze, ezért nukleinnek nevezte el. Ebből a fehérje eltávolításakor keletkező savanyú anyagot, a nukleinsavat állították elő. Később kimutatták, hogy nukleinsavak nemcsak a sejtmagban, hanem a protoplazmában is előfordulnak. Miután kiderült, hogy a csecsemőmirigyből előállított nukleinsavak különböznek az élesztőből előállítható nukleinsavtól, megkülönböztettek állati és növényi nukleinsavat. A nukleinsav szerkezetét neves tudósok tisztázták, s kiderült, hogy helytelen az állati és növényi nukleinsav megkülönböztetése, mert mindkét fajta előfordul állatban és növényben is. Kiderült, hogy a csecsemőmirigyből előállított nukleinsav a dezoxiribonukleinsav (DNS), az élesztőből egyszerűen kivonható pedig a ribonukleinsav (RNS). Kezdetben úgy találták, hogy a DNS főleg a sejtmagban, az RNS pedig elsősorban a sejtplazmában fordul elő. A nukleinsavak kémiailag nagy molekulájú szénhidrátból, foszforsavból és purin-, illetve pirimidin-bázisból állnak. A DNS jelentősége abban áll, hogy az átöröklésben a DNS-bázis sorrendje hordozza a sejtre jellemző anyagok, elsősorban a fehérjék felépítéséhez szükséges információt. Tehát a genetikai anyag elsősorban DNS, kivételesen, például egyes vírusokban RNS.

Severo Ochoa (1905) tanulmányait Malagában, Madridban, majd Glasgow-ban végezte. A biokémia iránti érdeklődését a Nobel-díjas (1906) Ramon y Cajal keltette fel. A spanyol Tudományos Tanácsban, majd a Berlin Dahlemben és Heidelbergben működő biológiai intézetben folytat kutatásokat, ismét egy már Nobel-díjas tudós, O. Meyerhof (1923) irányítása alatt az izmok élettanával, általános biokémiával foglalkozik. Ezután Londonban dolgozik az orvostudományi kutatóintézetben, ahol enzimkutatással kezd el foglalkozni, s ez a munka egész kutatómunkája során érdeklődése középpontjában áll, akár a madridi orvostudományi kutatóintézet élettani laboratóriumát vezeti, akár más laboratóriumokban dolgozik. A Washington Egyetemen a híres Cori házaspár (Nobel-díjasok 1947-ben) enzimkutató munkájába kapcsolódik be. Ezután a New York-i egyetem tanára lesz, fő kutatási területe egyes enzimmechanizmusok tanulmányozása a biológiai oxidációban a szintézis és az energiatranszport során. Fontos, új felfedezéseket tesz a szénhidrátok és zsírsavak reakcióinak kapcsolata terén, mindenekelőtt a nukleinsavak bioszintézisében. A molekuláris biológia egyik legeredményesebb kutatója. A Nobel-díjon kívül számos díjat és kitüntetést kap. A. Kornberg és S. Ochoa munkája szorosan összefügg, de a két nukleinsav közül S. Ochoa a ribonukleinsavat (RNS) tanulmányozta behatóan. 1961 óta elsősorban a fehérjeszintézis részleteit kutatta, és részt vett a "biológiai kód" rejtélyének megfejtésében, azaz a nukleinsav-makromolekulák összetételének feltárásában.

Arthur Kornberg (1918) az USA közegészségügyi szolgálatában dolgozott, a táplálkozási és élettani osztály munkatársa volt, majd az enzim- és anyagcsereosztály vezetője lett. New Yorkban S. Ochoával dolgozik, majd a Washington Egyetemen ő is a Cori házaspárral kutat együtt. Ezután a Stanford Egyetem biokémiai intézetének vezetője lesz. Behatóan foglalkozik a dezixiribonukleinsav (DNS) szintézisével.

A két kutató megállapította, hogy az élet fő principiumai a nukleinsavak és a fehérjék. A nukleinsavak újraképződéséhez fehérjére van szükség, s a fehérjék valamennyi enzimfolyamat résztvevői, így minden biokémiai folyamatban jelen vannak. Kornberg és Ochoa ezeknek a folyamatoknak a részleteit is tisztázták, és olyan fehérjéket vontak ki élő szervezetből tiszta állapotban, melyek nukleinsavak képzésére képesek. Kornberg a kólibaktériumból olyan enzimet (DNS-polimeráz) vont ki, mely kémcsőben is képes megfelelő kiindulási anyagokból szaporítani a DNS mennyiségét.

| nukleinsav, orvosi, Nobel-díj, DNS, RNS
2002-07-29 11:28:44


Meghalt Henry Lynch, a rák genetika atyja

Meghalt Henry Lynch amerikai orvos, aki az 1960-as években először állt elő azzal az akkor még ellentmondásos feltevéssel, hogy a daganatos betegségek egy része genetikai...


Miért nem fejezte be a Mona Lisát Leonardo?

Egy elesés következtében a singcsonti ideg sérülése miatt bénult meg Leonardo da Vinci (1452-1519) jobb keze - vélik olasz orvosok, akik elméletüket a Journal of the Roya...


Hogyan halt meg Nagy Sándor?

Egy új-zélandi tudós úgy véli, megfejtette Nagy Sándor halálának több mint 2300 éves rejtélyét. Katherine Hall, a Dunedini Orvostudományi egyetem oktatója, gyakorló ...


150 éves a Lipót

A budai Lipótmezőn százötven éve, 1868. december 6-án adták át az Országos Tébolydát, amely különböző elnevezésekkel 139 évig működött ott, ezért vált a Lipó...


Kaáli professzor aranydiplomás

Ünnepélyes keretek között pénteken a Szegedi Tudományegyetemen aranyoklevelet kapott Dr. Kaáli Nagy Géza, "50 éven át kifejtett értékes szakmai tevékenységének elism...