Békésy György (1899 Budapest - 1972 Hawaii)

A természettudósok, írók és az emberiség békéjéért harcolók legmagasabb kitüntetése a Nobel-díj, melyet minden év decemberében, az alapító halálának évfordulóján adnak át Stockholmban.

fül-orr-gégészet, audiométer, orvosi, Nobel-díj, Nobel-díj | Gyógy-ír   Kisalföld
Orvosi-élettani Nobel-díj, 1961

1961-ben olyan, USA-ban élő magyar tudós kapta ezt az elismerést, aki hazájában elért eredményeivel érdemelte ki a Nobel-díjat, a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért.

Békésy György 1899-ben született Budapesten, apja diplomata volt. Középiskolai tanulmányait Budapesten kezdte, de édesapja foglalkozása miatt Münchenben, Isztambulban, Zürichben folytatta. Ennek során megtanult németül, franciául, olaszul, de a családi otthonban magyarul beszélt. Érettségi után fél évet egy svájci finommechanikai műhelyben töltött, ahol nagy hatást gyakorolt rá a precíz, igényes műhelymunka, ez egész életében példaképül szolgált számára.

Egyetemi tanulmányait Svájcban végezte. Először kémiát, majd fizikát, matematikát tanult, s érdeklődése véglegesen a matematika és elméleti fizika felé fordult.

Doktori szigorlatait a budapesti egyetemen tette le, édesapjának az volt a véleménye, hogy mindenkinek a hazájában kell doktorálnia. Doktori disszertációjának témája az interferencia-mikroszkópia volt.

1920-ban a Magyar Állami Postakísérleti Laboratóriumban helyezkedett el, ahol teljesült az a vágya, hogy egy jól felszerelt laboratóriumban kutatómunkát végezhessen. Annak kiderítése volt a feladata, hogy az akkoriban nagy lépéssel fejlődő telefonálásnál a telefon-összeköttetés melyik részét (kábelt, központot, mikrofont, vagy hallgatót) érdemes fejleszteni, hol lehet a legnagyobb javulást elérni. Megállapította, hogy a telefonkészülék fejlesztése a legfontosabb. Ennek tanulmányozása során jutott el az emberi fül vizsgálatához. Élettani-fizikai vizsgálatokat végzett a középfül, majd a belső fül működésével kapcsolatban. Sok nehézséget jelentett az emberi koponyák beszerzése, ezekhez néha fondorlatos módon, a boncsegédek segítségével jutott hozzá, hogy azután a koponya sziklacsontjából kipreparált apró belső fül hangfelfogó képességét kísérletesen tanulmányozza.

A kutatási területnek, amit tanulmányozni kezdett, még neve sem volt, munkásságával a biofizika úttörője lett. A hangérzékelés területén számos értékes megfigyelést tett. Megállapította, hogy a hangrezgés hatására úgynevezett haladó hullámok keletkeznek, s ezek amplitúdómaximuma a belső fül csigájának rostjainál különböző helyekhez kötött, s a rost erre a hullámra rezonál. A csiga belső membránjának rezgése úgy válik idegingerületté, hogy az érzéksejtek szőrei a nyomás és húzás hatására elhajolnak. A hangelemzés már a csigában létrejött, s az idegen át az agyba jutva finomodik. Első jelentős publikációját Békésy 1928-ban közölte, s a tudományos világ felfigyelt jól bemutatott kísérleteire és megállapítására. Laboratóriumát neves külföldi szakemberek látogatják, s több meghívást kap. Visszaemlékezései szerint ebben az időszakban mélyrehatóbb és jelentősebb tudományos munkát tudott végezni itthon, mint később az Egyesült Államokban. Ott viszont gyorsabban jutott elismeréshez.

1933-ban a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára lett, 1941-ben pedig a kísérleti fizika professzora. Munkáját megosztotta az egyetem és a postakísérleti állomás között. Az egyetemi oktatásban is reformokat vezet be: a diákokat önálló kísérleti munkára ösztönzi, szabaddá teszi a könyvtár használatát és a diákokat az addiginál sokkal több bizalomban és elismerésben részesíti.

Budapest ostroma idején a laboratóriumi eszközöket elrejti, s 1945-ben elsőként tudja berendezni laboratóriumát és megindítani a munkát, a tőle megszokott lelkesedéssel.

Sajnos 1946-ban már a bizonytalanság légköre veszi körül, a laboratórium működési feltételei romlanak és elfogadja a stockholmi egyetem ösztöndíját. Svédországba megy, itt egy audiométert fejleszt ki, mellyel több száz betegen végeznek hallásvizsgálatokat. Miután az ösztöndíj lejár, elfogadja a Harvard Egyetem meghívását, s 17 éven át dolgozik a kitűnően felszerelt pszichoakusztikai laboratóriumban. Utoljára Magyarországtól 1949-ben kérte tanulmányútjának meghosszabbítását, amit elutasítottak.

1961-ben kapta meg a Nobel-díjat, amit tulajdonképpen magyarországi kutatómunkájával alapozott meg.

Mikor elérte a nyugdíjkorhatárt, Honoluluba költözött, s a Hawaii Egyetemen folytatta biofizikai kutatásait, ahol saját költségére - részben a Nobel-díj összegéből - akusztikai laboratóriumot szerelt fel.

Érdeklődését felkeltette a keleti kultúra, műgyűjtő volt. 1972-ben halt meg. Utolsó kívánsága szerint testét elégették és polinéz szokás szerint ének- és zeneszó mellett hamvait az óceánba szórták.

Békésy György hagyatékát, eszközeit és összes munkáit a Hawaii Egyetem őrzi. Műgyűjteményét a stockholmi Nobel Intézetre hagyta. 1968-ban írt önéletrajzi írása a magyar Fizika Szemlében jelent meg 1978-ban.

| fül-orr-gégészet, audiométer, orvosi, Nobel-díj
2002-07-29 11:31:41

Web Design & Development Prowebshop