Nobel-díjak a daganat kutatásáért

A természettudósok, írók és az emberiség békéjéért harcolók legmagasabb kitüntetése a Nobel-díj, melyet minden év decemberében, az alapító halálának évfordulóján adnak át Stockholmban.

1966-ban a daganatkutatásban elért eredményért két tudóst jutalmaztak orvosi élettani Nobel-díjjal: Francis Peyton Rous amerikai orvos-virológust "a daganatot okozó vírusok területén végzett kutatásáért" és Charles Brenton Huggins amerikai sebész-rákkutatót "a prosztatadaganatok hormonkezelése területén tett felfedezéséért" - indoklással.

Francis Peyton Rous (1879-1970) a John"s Hopkins egyetemen végezte tanulmányait és 1905-ben kapott orvosi diplomát. 1909-ben a Rockefeller-kutatóközpontba került, s csaknem 40 éven át ott végezte kutatásait.

1910-ben egy baromfitenyésztő felhívta figyelmét egy tyúkjának a daganatára. Rous megpróbált a daganatból kórokozót kimutatni. Finoman feldarabolta, előkezelte, s olyan szűrőn szűrte át, mely a vírusokon kívül minden mást - a daganatsejteket is - visszatartott. A szűrlettel egészséges baromfiakat oltott be, s azok hasonló daganatos betegséget kaptak. Rous ezzel bizonyította, hogy a baromfiszarkómát (a kötőszövet rosszindulatú daganatát) a daganat sejtmentes szűrletével egészséges állatba át lehet oltani, ez a szűrlet tehát fertőző. Különféle próbák azt bizonyították, hogy a kórokozó vírus. Felfedezése meglepő volt, hitetlenkedve fogadták, feltételezték, hogy a szűrletbe mégis átjutottak daganatsejtek, s azok hozták létre az újabb daganatos betegséget.

Rous munkája már-már feledésbe merült. 1925-ben W. E. Gye újra felhívta rá a figyelmet, s több kutató kezdett a témával foglalkozni. A vizsgálatokat most már modernebb módszerekkel: elektronmikroszkópos vizsgálattal és vírustenyésztéses módszerekkel végezték. Rous megfigyelése igaznak bizonyult, s a szárnyasok vírus okozta szarkómáját Rous-szarkómának nevezték el. Azóta már ismertté vált, hogy pl. a nyulak Shope-papillomáját és az egerek leukémiáját is vírus okozza. Emberek esetében is ismerünk daganatkeltő vírusokat: pl. a szemölcsöket papillomavírusok okozzák, a molluscum contagiosum (göbcsék a bőrön, vagy a nemi szerveken) pedig poxvírusfertőzés következményei. Rous a vírusok tenyésztési módszereiben is jelentős felfedezéseket tett.

Mint rákkutató elsőnek ismerte fel a vegyi anyagok rákkeltő hatását, ezzel a rákkutatás új útját nyitotta meg. Egyéb kísérletei az immunitásra, a máj működésére és a vér kórélettanára vonatkoztak.

Munkássága jelentőségét későn ismerték fel. Felfedezése után fél évszázad telt el, mikor 87 éves korában Nobel-díjjal jutalmazták.

Charles Brenton Huggins (1901) 1920-ban fejezte be orvosi tanulmányait az USA-beli Acadia egyetemen, 1924-ben doktorált a Harvadon, majd három éven át sebészeti gyakorlatot folytatott a Michigan egyetemen. 1927-ben a chicagói egyetem sebészeti tanszékére került, ahol később professzor lett és a Ben May Rákkutató Laboratórium igazgatója.

1940-ben Huggins a kutya prosztatamirigyének anyagcseréjét tanulmányozta, s akkor figyelt fel arra, hogy egyes hormonok közvetlenül befolyásolják a prosztata növekedését. Ezután kezdte rendszeresen vizsgálni és regisztrálni a prosztatarák hormonkezelések hatására történő változását kutyákon. Úgy találta, hogy bizonyos ráksejtek a normális sejtekhez képest egészen eltérő módon viselkednek a hormonkezelés során. A hormonális állapot megváltoztatása gyakran még igen előrehaladott rákos állapot esetén is visszafejlődést indított meg. Kísérleteit azért végezte kutyákon, mert az állatok közül a kutyán fejlődhet ki az emberhez hasonló prosztatarák. Huggins kísérletei során női nemi hormon adagolására visszafejlődtek a prosztatarákok, tehát a daganat reagált a hormonkezelésre.

A prosztatarák ma is az 50 év feletti férfiakban kialakult rosszindulatú daganatok jelentős számát teszik ki, s előfordulása hazánkban is évről évre nő. Kezelésében a hormonterápiának ma is nagy szerepe van.

| daganat, orvosi, Nobel-díj, rák, vírus, prosztatadaganat, hormon, hormonkezelés
2002-07-29 11:35:34

Web Design & Development Prowebshop