Hirdetés

Egy ismerős családnév - Vincenz Priessnitz

Kétszáz évvel ezelőtt, 1799. október 5-én egy kis sziléziai faluban, Grafenbergben (ma Jesenik fürdőhely) született Vincenz Priessnitz, a hideg vízzel történő gyógyítás széles körű alkalmazója. Az UNESCO az 1999. évet Priessnitz-évnek nyilvánította. Ezt az évfordulót ünneplik a csehországi Jesenik városban és a hegyoldalon fekvő, de a városhoz tartozó Grafenberg fürdőtelepen is. Priessnitz szülei szegényparasztok voltak, hat gyermeket nevelték. Az édesapa korán megvakult, így Vincenz hamar kivált az iskolából és a földműveléssel foglalkozott.

Priessnitz, Vincenz, Priessnitz, hideg, vizes, borogatás |

Gyógy-ír   Kisalföld | Ferenczy, I.

A hideg-vízkúra atyja

Tizenhét éves korában baleset érte, egy szekérről leesett és belső sérüléseket szenvedett. A sebész orvos "reménytelen esetnek" vélte, de a fiú hideg vizes borogatásokkal kezelte önmagát és saját maga győződött meg róla, hogy a hideg, tiszta forrásvíznek milyen jó gyógyhatása van. Saját sikereit látva később szomszédait is kezelte hideg vízzel. Híre gyorsan terjedt a környéken, annyira, hogy 19 éves korában már tömegesen keresték fel grafenbergi otthonában. Nagyon egyszerű eszközökkel, kádban öntözőkannával gyógyított. Pácienseinek a száma egyre nőtt, ezért 1829-ben kis intézetet létesített, ahol egész évben fogadhatta az odalátogatókat.

Sikereit megirigyelték, majd perbe fogták és börtönbüntetésre ítélték. Priessnitz az ítéletet megfellebbezte, végül felmentették. A bécsi császári udvar tisztviselőinek kedvező helyszíni tapasztalatai alapján 1831-től már hivatalos engedéllyel vezethette a szanatóriumot. Nagyon sokféle betegségre alkalmazta a hideg vizet. A sérülésekre, az akut és krónikus panaszokra, emésztőszervi, reumatikus bántalmakra egyforma kezelési sémát használt.

Priessnitz sikereinek híre szinte az egész világon elterjedt, ahonnan tömegesen keresték fel a grafenbergi szanatóriumot. A megnövekedett betegforgalom miatt új épületeket kellett létesíteni. Míg például 1829-ben 45 betege volt, addig 1832-ben 120, 1839-ben már 1500 volt a pácienseinek száma. Szinte hihetetlen, hogy ebbe a távoli kis faluba milyen gazdag emberek látogattak egész Európából, sőt, Amerikából is. A kezelés általában egy hónapig tartott, de volt, aki például a téli hónapokban is végig ott maradt. Ennek fő oka az volt, hogy Priessnitz elsősorban a krónikus betegségeket gyógyította és ez annak idején újdonság volt.

A Priessnitz-féle vízgyógyászatot a múlt század végén többen tudományosan próbálták továbbfejleszteni. Egy bizonyos, a lázcsillapítás ezen módszere a mai napig elfogadott és eredményes.

Priessnitzről azt állítják, hogy nagyon nehezen írt és olvasott, ezért tőle semmiféle feljegyzés vagy tanulmány nincsen. Boldog volt, hogy munkáját, sikereit elismerték: a magas kitüntetések mellett gazdag páciensei emlékműveket építettek a gyógyintézet parkjában. Ezek között is kiemelkedő a magyar emlékmű az oroszlánnal, melyet egy híres német szobrász, Michel Schwandthaller (1802-1848) készített. Az alkotás egyik oldalán nagy költőnk, Vörösmarty Mihály versének sorai olvashatók Priessnitz címmel. "A vaddal köz italt meg kezdé vetni az ember, s gőgje fejében kór, agg leve és nyavalyás. Priesznitz visszaadá a víznek régi hatalmát, S ősi erőben kél újra az emberi faj."

Sok európai országból látogattak Grafenbergbe és tanulmányozták az intézetben folyó munkát. Számos tanulmány jelent meg főleg Németországban, ahol később számos hasonló intézet létesült. Priessnitzet 1847-ben agyvérzés érte és hosszas betegség után 1851. november 25-én, 52 éves korában meghalt. Feleségét és 10 gyermekét hagyta hátra.

Gyógyító módszerének lényege az volt, hogy az izzasztó kötés, borogatás után következett a szabadban alkalmazott hideg zuhany, télen-nyáron egyaránt. Ezután a betegnek el kellett fogyasztania néhány liter friss hideg vizet. A neheze ezután következett, amikor fizikai munkát kellett végezni, mint például favágást, hegyi sétát, vagy télen hótakarítást. Priessnitz jó megfigyelő volt, mert a kezelés során fellépő bőrreakciók és egyéb tünetek (például hányás, hasmenés) alapján módosítani tudta a további eljárásokat. Ennek alapján választotta ki pácienseit és ezzel magyarázható a viszonylag kisebb mortalitás.

A grafenbergi tapasztalatok alapján a XIX. század második felében a bécsi egyetemen már oktatták a vízgyógyászatot W. Winternitz (1834-1917) bécsi professzor vezetésével. Angliában is létesült szanatórium, ezt Josef Weiss alapította, ő tanítványa volt Priessnitznek. Grafenbergi tapasztalatairól hazájában könyvet írt, mely 1842-ben jelent meg.

Priessnitz érdeme, hogy elsőként alapított vízgyógyászati intézetet a világon. A gyógyításban alkalmazta a mozgást, a fizikai munkát. Úttörő volt abban, hogy szerinte nemcsak a beteg szervezetet kell gyógyítani, hanem az egész embert.

Végül meg kell említeni, hogy a róla elnevezett hideg vizes borogatás ma is nélkülözhetetlen a mindennapos gyakorlatban, lázas állapotokban, sérülések esetén. Ezért hálás a világ Priessnitznek. A jesenik-grafenbergi Priessnitz-szanatórium modern felszereléssel ma is fogadja a betegeket, elsősorban a csehországi beutaltakat, de szép számmal tartózkodnak itt gyógykezelés céljából a világ minden tájáról. A gyógyhely megközelíthetősége, kitűnő klímája miatt kiválóan alkalmas nyári vagy téli üdülésre, vagy akár téli sportolásra is.

Priessnitz, Vincenz, Priessnitz, hideg, vizes, borogatás

2002-07-29 11:51:09

Hirdetés

Legfrissebb

AZ ORVOS VÁLASZOL

Szakorvosaink válaszai olvasói kérdésekre

Mielőtt kérdez, keressen orvosaink korábbi válaszai között!

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop