In memoriam

Amikor Környey István 1901-ben Görzben megszületett, még senki nem sejtette, hogy a fiúcskából a jövő nagy idegsebésze lesz. Családjában nem voltak hagyományai az orvosi foglalkozásnak, ám az első világháború befejezése évében érettségiző fiatal Környeyre a sebesültek látványa, a sebészet gyors fejlődése nagy hatást gyakorolt. A budapesti orvosi egyetemen folytatta tanulmányait. Bejáró hallgatóként gyakran megfordult az Anatómiai Intézetben: 1923-ig, orvossá avatásáig nemcsak az oktatásban, a medikusok gyakorlati képzésében is részt vett.

Környey, idegsebészet, Környey István, Környey | Pulzus 2000 ;   Más-Kép Kft. | Békési, B.
Környey István, az idegrendszer betegségeinek nemzetközileg ismert szakembere rendkívüli általános műveltsége és kimagasló tudományos eredményei révén orvosgenerációk példaképe volt.

Egyetemi tanulmányai befejezése után az Agyszövettani Intézetben kezdett dolgozni. Tanulmányokat írt, beásta magát a német neurológiai szakirodalomba. 1925-26-ban egy évet töltött a bécsi Neurológiai Intézetben, ahol nemcsak német nyelvtudása tökéletesítésére, a helyi idegélettani laboratórium vezetőjével közösen tudományos kutatásra is lehetősége nyílt. Környey és Spiegel vizsgálatai mutattak rá elsőként arra, hogy az agy substantia reticularisnak nevezett, idegsejtekből álló hálózata ­ melyet az anatómusok nagy része addig jelentéktelennek tartott ­ az izomtónus és a szellemi éberség szabályozásában kiemelkedő fontossággal bír. Budapestre visszatérve Környey előszeretettel foglalkozott hasonló témákkal.

Az 1928-as év fordulópontot jelentett Környey István életében. Egy közleménye elolvastán főnöke a következőképpen reagált: "Környey, maga úgy írta meg ezt a kéziratot, mintha én meg sem születtem volna!" A megjegyzés a felmondással volt egyenértékű: Környey Magdeburgban, majd Hamburgban kezdett dolgozni. Évek távlatából viszszatekintve úgy tűnik, a szerencsétlen epizód szerencsésen végződött: megismerte feleségét, az elkövetkezendő három évben pedig megalapozhatta nemzetközi tekintélyét. Kevesen tudják, hogy a járványos gyermekbénulásra vonatkozó ismereteink jelentős részét Környey és két kutatótársa németországi vizsgálatainak köszönhetjük. Kimutatták a betegség vírusát, és megállapították, hogy a fertőzés legegyszerűbb formája az emésztőcsatornán keresztül történik, innen a bélcsatornát ellátó idegek mentén jut el a gerincvelő alsó szakaszáig, és ezért okoz igen gyakran bénulást.

A külföldiek helyzete Németországban időközben egyre nehezebbé vált, 1933-ban Környey is távozni kényszerült. Dolgozott Szegeden, részt vett a norvégiai Agykutató Intézet létrehozásában, majd ösztöndíjjal Amerikába utazott. Itteni kollégái az agytörzs diagnosztikájának szaktekintélyeként tisztelték.

1938-ban feleségével és első gyermekével hazatért. Szeged, Kolozsvár, Marosvásárhely, Pécs munkásságának következő állomásai. Kolozsváron 1941-ben létrehozta az első önálló magyar idegsebészeti osztályt, 1947-ben azonban már a pécsi Ideg- és Elmeklinika igazgatójaként tevékenykedett. Erőfeszítései nélkül a magyar idegsebészet fejlesztése ­ Budapesten kívül ­ aligha lett volna lehetséges. 1947-ben sor került az első idegsebészeti beavatkozásokra ­ 1951-ig, egészsége megrendüléséig maga is rendszeresen operált. Élete utolsó percéig a magyar tudományos élet fejlesztésén munkálkodott: medikusokat oktatott, hazai és külföldi szaklapokat szerkesztett, tanulmányokat írt.

Környey István, a hazai idegsebészet megteremtője, az idegrendszer szakértőinek nemzetközileg elismert szakembere 1988. július 20-án hunyt el. 87 évet élt.

Inmemoriam.pdf - Megnyitás/Mentés (757.04 KB byte) Inmemoriam.pdf - Megnyitás/Mentés (757.04 KB byte)
| Környey, idegsebészet, Környey István
2002-08-02 16:15:08
hírdetés
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop