Polgári családban, Budapesten született. Édesapja gabonakereskedő volt, de több orvos is akadt a családban.

Középiskolai tanulmányait a fővárosban végezte, és az érettségi után munkaszolgálatra hívták be, majd deportálták Ausztriába, mivel Káldor zsidó volt. Ott a mauthauseni és a günskircheni lágereket szenvedte végig.

A felszabadulás után iratkozott be a pesti egyetem orvosi fakultására és 1951 –ben nyerte el orvosi diplomáját. 1961-től 1956-ig katonaorvosi beosztást kapott, és így tudományos munkásságát csak ezután kezdhette el.

Egyetemi pályafutásának első állomása a III. sz. Belklinika volt, ahol 1977-ig dolgozott. Rendkívül szorgalmas és termékeny iró volt, aki előbb a kandidátusi címet szerezte meg, majd 1977 –ben az orvostudományok doktora lett. Érdeklődésének központjában a klinikofarmakológiai kérdések állottak, s ennek a részlegnek ő lett a vezetője.

1977-ben Korányi András utódjaként a Szent János kórház I. sz. Belgyógyászati osztályának igazgatójává nevezték ki. Itt is klinikofarmakológiai részleget alakított ki, ahol elsősorban a máj vegyes oxidációjú enzimrendszerének működését, a cytochrom P-450 enzim különböző gyógyszerekkel való indukálhatóságát, ezzel összefüggő gyógyszerinterakciók mechanizmusát tanulmányozták.

1982-ben Prof. Káldor tanszékvezetői kinevezést kapott az Orvostovábbképző Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikájára és 1993 ig a nyugdíjazás idejéig ott dolgozott. 1986-tól mellékállásként az országos Klinikai Farmakológiai Központ igazgatósági tisztségét töltötte be.

A klinikai farmakológia c. munkája 1967-ben a Medicina kiadónál jelent meg. Ezen kívül 16 könyvfejezetet írt, és 165 szakközleménye jelent meg magyar és külföldi szaklapokban.

Kutatási területe kezdetben a diabetes mellitus s később a hipertónia betegség volt. Korai munkáit, ebben a témakörben, az angol szaklapokban is publikálta: 1997-ben leveleztem vele s fontosabb dolgozatainak címét ismertette velem. Ezekből idézek néhányat:

Káldor és mtsa:The mode of action of oral antidiabetic compounds. Lancet, 386, 1959

Káldor A.: Diabetes in Hungary, IDF New Bull 3.34. 1959.

Káldor és mtsai: Effect of antihypertensive drugs on the „intrinsic”heart rate. Brit.Med.J. II.486.1969.

Káldor: What is wrong with drugs ? Eur. J. Clin. Pharm .19.No .4, 232,1981

Prof. Káldor tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia gyógyszerkutatási bizottságában. Az Orvostudomány Aktuális Kérdései című folyóirat szerkesztőségét ő vezette, A WHO-nak időszakos tanácsadója volt.

Igen barátságos, szerény, szeretetreméltó ember volt, aki nagy népszerűségnek és megbecsülésnek örvendett, úgy munkatársai, mint tanitványai körében. Szerette az irodalmat, sokat olvasott és naponta úszott.

A magyar orvostudomány egyik nagy alakját vesztette el benne. A világ magyar származású orvosai nevében tisztelgek emléke előtt.