Hirdetés

Orvosi Nobel-díj 2016

A sejtkutatás területén elért eredményeiért Oszumi Josinori japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be hétfőn a Karolinska Intézetben Stockholmban.

Oszumi Josinori, orvosi-élettani Nobel-díj, autofágia |

InforMed Hírek14   InforMed | MTI


A tokiói műszaki egyetem molekuláris sejtbiológusa az autofágia, vagyis a sejtekben zajló, leegyszerűsítve "önevésként" emlegetett folyamat kutatása révén érdemelte ki az elismerést.

Az autofágia lényege a felépülés és a lebomlás dinamikus egyensúlya a sejten belül. Az élő sejt folyamatosan egyfajta ciklikus jellegű változássoron megy keresztül ahhoz, hogy hosszú időn át fennmaradhasson, módosulni, alkalmazkodni tudjon, dinamikus legyen, egyensúlyban legyen, de azért bizonyos mértékig teret adjon a környezeti tényezők megváltozásához való alkalmazkodáshoz. A sejt tehát folyamatosan megújítja magát.

A DNS, a fehérjék, a membránkomponensek folyamatosan károsodnak, a sejtben mindig jelen vannak ezek a károsodások. A megújuláshoz az kell, hogy a sejt mindig újabb és újabb fehérjéket fejezzen ki, lecserélje a régieket.

Azokat a struktúráit, amelyek elöregedtek, elhasználódtak vagy valamilyen szempontból feleslegessé váltak, a sejt folyamatosan eltünteti úgy, hogy a lizoszómába irányítja őket. A lizoszóma membránnal körülhatárolt mini sejtszervecske, amelyben hatékony bontóenzimek vannak.

Az odakerülő "szemét" ledarálódik a sejtet felépítő alapegységekre, amelyeket aztán a sejt képes újrahasznosítani. Az autofágia gépezete arra specializálódott, hogy megkülönböztesse, mi a szemét és mi nem az, a szemetet pedig eljuttassa a lizoszómába, hogy megemésztődjön, a nem szemetet pedig békén hagyja.

Oszumi Josinori az 1990-es évek elején ért el áttörést úttörő kísérleteivel, amelyekkel azonosította az autofágiában alapvető fontosságú géneket. Először élesztőt, majd a későbbiekben emberi sejteket tanulmányozva sikerült megvilágítania az autofágia kifinomult gépezetének alapjait.

Eredményei paradigmaváltáshoz vezettek a sejten belüli újrahasznosítás, valamint az autofágia sok élettani folyamatban - többek közt az éhezéshez való alkalmazkodásban vagy a fertőzésekre adott válaszban - játszott szerepének megértésében.

Az autofágia rendkívül fontos: a már differenciálódott sejtek általa maradhatnak fenn viszonylag sokáig. Ha az autofág rendszer jól működik, hónapokig vagy évekig fenntart egy sejtet - az idegsejtek akár évtizedekig is elélhetnek -, és ezzel nagyon sokat tesz azért, hogy működőképes legyen a szervezet.

Az autofágia finom működésének megértését rengetegen vizsgálják olyan területeken is, mint az öregedés kutatása. az Alzheimer-kór és a rák.

Anna Wedell, az orvosi Nobel-bizottság tagja a dpa német hírügynökségnek azt hangsúlyozta, ma már tudják, hogy az autofágia sok betegségben játszik szerepet. "Kialakulhatnak betegségek, ha az autofágia nem jól működik, de az autofágia segíthet orvosolni is a bajt" - mondta a Karolinska Intézet munkatársa, aki szerint a következő lépés kideríteni, hogyan lehet befolyásolni a betegségeket és harcolni ellenük. A svéd genetikus hangsúlyozta, hogy ez egy egészen új kutatási terület, amely Oszumi által nyílt meg.

Anna Wedell szerint az autofágia a rák, az Alzheimer- és a Parkinson-kór mellett szerepet játszik a gyulladásos és a fertőző betegségekben, valamint a 2-es típusú cukorbetegségben is, vagyis sok olyan kórképben, amely az öregedéssel jelenik meg.

A demencia egyes eseteiben például fehérje halmozódik fel az agyban, ami káros, meg kell szabadulni tőle - mondta. "Tudjuk, hogy az autofágia folyamata erre törekszik. Ha fel tudjuk erősíteni, talán csökkenteni tudjuk a tüneteket."

Ezt hangsúlyozta David Rubinstein, a Cambridge-i Egyetem orvostudományi kutatóközpontjának igazgatóhelyettese is. "Az autofágia tünteti el az agysejtekben abnormálisan felhalmozódó fehérjéket is. Ha nem így lenne, az olyan betegségek, mint a Huntington- és a Parkinson-kór sokkal hamarabb és agresszívabb formában jelentkeznének.- Az állatkísérletek arra utalnak, hogy az autofágia fokozása késleltetheti és enyhítheti az említett betegségeket.” Ő és csoportja ilyen terápiák kidolgozásán fáradozik.

Anna Wedell szerint rendkívül ritka, hogy valaki olyan hosszan dominál egy adott területet, mint Oszumi Josinori. Amikor a japán tudós megkezdte kutatásait, alig néhányan érdeklődtek csak az autofágia iránt, így Oszumi évtizedekig szinte egyedül tevékenykedett. Szokatlan, hogy egyetlen ember ilyen jelentős nyomot hagy, így nem volt nehéz a döntés - válaszolta arra a felvetésre, hogy a tudományos kategóriákban gyakoribb, hogy megosztva ítélik oda az elismerést.

A 71 éves Oszumi az NHK japán televíziónak a Nobel-díjról azt mondta, "olyan öröm ez egy tudós számára, amelyet semmi sem múlhat felül".

A kutató munkássága súlyos betegségekben szenvedő emberek számára adott reményt a japán kormányfő szerint. Abe Sindzó emlékeztetett arra, hogy az idei sorozatban a harmadik év, amelyben japán tudóst ismernek el Nobel-díjjal. Hozzátette, nagyon örül, hogy a szigetország vezető helyet tölt be az innovációban, beleértve a biológiát és az orvostudományt, és ezzel a világ javát szolgálja.

A tudós 8 millió svéd koronával (257 millió forintos összeggel) gazdagodik, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

Oszumi Josinori, orvosi-élettani Nobel-díj, autofágia

2016-10-04 23:46:55

Hirdetés

Legfrissebb

AZ ORVOS VÁLASZOL

Szakorvosaink válaszai olvasói kérdésekre

Mielőtt kérdez, keressen orvosaink korábbi válaszai között!

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop