Kígyómartak új reménye

| Népszabadság   Népszabadság
Világszerte évente 50-100 ezer ember hal meg kígyómarás következtében. E megdöbbentően nagy szám minden bizonnyal csökken, ha sikerül a gyakorlatban is elterjeszteni a ma még kísérleti stádiumban lévő, DNS-technológiával készülő ellenmérget.

A hagyományos úton előállított ellenméreg termelése világszerte egyre drágább, különösen Afrikában és Indiában sorra zárnak be a gyárak. A kígyóméreg elleni szérum ma még mindenütt a világon az évszázados technológiával készül: lóvérsavóból állítják elő. Először kis dózisú, majd egyre növekvő mennyiségű kígyómérget fecskendeznek a "termelő" állatokba, amelyeknek szervezete antitestekkel válaszol a mérget alkotó idegen fehérjékre. Ezután több liter vért csapolnak le a lovaktól, és szűrés, tisztítás, elválasztás után kapják meg a méreg elleni szérumot.

A hagyományos eljárásnak jelentős hátránya, hogy súlyos mellékhatásokat okozhat. Ismételt alkalmazásakor előfordul, hogy anafilaxiás sokkot kap a beteg, a kialakuló tetániás görcs, légzési nehézségek életveszélyt jelentenek. Az így gyártott ellenszérum hiányossága, hogy a kígyómérget alkotó valamennyi enzim ellen termelődött antitestet tartalmazza, ezzel feleslegesen terhelve a kígyómarta ember szervezetét.

Biztonságosabb, hatékonyabb és olcsóbb szert keresve a liverpooli Trópusi Gyógyszerek Intézetében feltételezték, hogy a teljes kígyóméreg helyett elegendő csupán a legveszélyesebb méregenzimet bejuttatni az állatokba, így csak erre az összetevőre termelődik antitest.

Elsőként egy hírhedt brazíliai nyílviperafaj (Bothrops jararaca) mérgének halálos enzimjével próbálkoztak, amely hemorágiát, végzetes belső vérzést okoz az áldozatnál. Az eljárás során mikroszkopikus aranygyöngyök felületére vitték fel az enzimet kódoló gént, majd "belőtték" a szemcséket a kísérleti egerek bőrébe. Az egerekben a bevitt gén előállította az adott enzimet, majd az egér immunrendszere antitestet termelt ellene. Az így előállított egykomponensű ellenméreg a teljes kígyóméregnek is csak egy összetevője ellen hat, ám a vizsgálatok alapján mégis 70 százalékkal csökkenti a vérzést.

A következő célpont a viperafélék Echis nemzetsége, amely Harrison szerint több halálért felelős világszerte, mint az összes többi együttvéve. Ezt a véleményt alátámasztja Gór András, a Terrárium című szaklap főszerkesztője is, aki elmondta, hogy ide tartoznak a legveszélyesebb fajok, amelyek ráadásul óriási területen terjedtek el. Mérgükben az egyik faktor aránytalanul nagy mennyiségben van jelen a többihez képest, így a szokványos ellenszérumok kevéssé hatékonyak, az áldozatok a szájnyálkahártyán keresztül elvéreznek. A liverpooli kutatók a veszélyes méregkomponens génjét most olyan egerekbe viszik be, amelyek saját génjeik előzetes módosítása miatt emberi típusú antitesteket termelnek. Ha az antitesteket előállító B sejteket ezután kinyerik az egérből, és halhatatlan sejtekkel egyesítik, elvileg kifogyhatatlan ellenméregforráshoz jutnak bármiféle állat további használata nélkül. Mivel az ellenszérum emberi antitesteket tartalmaz, elkerülhetők az idegen anyag által kiváltott veszélyes mellékhatások.

Magyarországon persze a természetben nem kell tartani ennyire veszélyes kígyófajoktól. Gór András szerint a nálunk élő fajok közül elvileg és szerencsétlen esetben a keresztes vipera marása halálos, de legalább két évtizede nem volt végzetessé váló találkozás ezzel a kígyóval. Két éve, a legutóbb ismertté vált marásos esetnél egy kisfiút mart meg keresztes vipera a Zemplénben, és hosszas szállítás után bár, de még idejében megkapta az ellenszérumot. A kígyókat hobbiállatként tartók körében Magyarországon évente 2-3 marás is előfordul, ami mindig emberi mulasztásra vezethető vissza - hangsúlyozza Gór András. Szerencsére azonban végzetes baleset utoljára az ő körükben tizenöt évvel ezelőtt történt, amikor egy pécsi fiatalember halt bele áspis viperájának marásába.

2002-07-10 16:41:00
| kígyó, marás, ellenszérum
+ További hírek
+ További egészségpolitika
hirdetés
^