Galandférges fertőzés (taeniasis)

A taeniás fertőzés két galandféregfaj, a horgasfejű galandféreg (Taenia solium) és a simafejű galandféreg (Taenia saginata) által okozott betegség. Mindkét bélélősködőt régóta ismerjük, de csak a XVIII. században azonosították őket. Az előbbit Carl Linné (1758), az utóbbit Goeze (1782) írta le.

| Az élősködõk és az ember   SubRosa Kiadó | Jankó, M.
A simafejű galandféreg által okozott fertőzések gyakoriságuk szerint három csoportba oszthatók.

1. csoport: erősen fertőzött területek, a lakosságnak több mint 10 százaléka fertőzött. Ilyen területek Közép-és Kelet-Afrika, a Kaukázus vidéke, a Közép-Kelet néhány országa, valamint a Balkán-félszigeten Bosznia és Montenegro területe.

2. csoport: közepesen fertőzött területek, a lakosságnak 0,1-10 százaléka fertőzött. E területekhez tartozik Európa, Délkelet-Ázsia és Dél-Amerika.

3. csoport: mérsékelten fertőzött területek, a lakosságnak kevesebb mint 0,1 százaléka hordozza a fertőzést. Ezt csak Észak-Amerika és Ausztrália lakosságáról mondhatjuk el.

A horgasfejű galandféreg többnyire a szegényebb közösségeket fertőzi meg. A legelterjedtebb Közép- és DélAmerikában, Afrika középső és déli országaiban, valamint Ázsia déli részén. Ezeken a fertőzöttség eléri a 2,6-6 százalékot.

A simafejű galandféreg különböző méretű ízekből álló szalagféreg, s az ízek számától függően a hossza 4 méter és 12 méter között lehet. A féreg feji és nyaki végét követik a szélességüknél kétszer-háromszor hosszabb ízek. Az ízek közepén hosszirányban végigfut az uteruszcső, amelyben a peték vannak. A sötétbarna színű, 31-38 um (a méter milliomodrésze) átmérőjű petékben lárvák, azaz oncosphaerák vannak. A peték általában az őket befogadó ízekkel együtt távoznak a széklettel.

A horgasfejű galandféreg testfelépítése hasonlít a simafejű galandféregéhez, de annál valamivel kisebb, 2-6 méter hosszú. Ízei "zömökebbek", szélességüknél csak másfélszer-kétszer hosszabbak. A két féreg petéit gyakorlatilag nem lehet megkülönböztetni egymástól.

A simafejű galandféreg köztigazdája a szarvasmarha, amely az ember által ürített petéktől legelés közben szájon át fertőződik.A szarvasmarha által bekebelezett petékből a bélcsatornában a lárvák kibújnak, és a véráram útján eljutnak az izmokba. Az izmokban betokozódva borsókává (cysticercus bovis) alakulnak.A horgasfejű galandféreg köztigazdája a sertés, amely szintén az ember által ürített petéktől fertőződik.

A sertés izomzatában ugyanúgy jön létre a borsóka (cysticercus cellulose), mint a szarvasmarháéban. A horgasfejű galandféreg lárvái azonban nemcsak a sertés izomzatában telepedhetnek meg, hanem az ember és a kutya emésztőcsatornájában, továbbá a bőr alatti kötőszövetben, az agyvelőben és a szemben is borsókává alakulhatnak. Az ember borsókás betegsége (cysticercosis) önfertőzés következménye, azaz az önmaga által ürített féregpeték jutnak vissza az emésztőrendszerébe.

A galandférgek fejlődése az emberi szervezetben - kivéve a borsókásságot - általában csak enyhe klinikai tüneteket okoz. Ezek között a hasi panaszok és a hányinger a leggyakoribbak.A fertőzötteknek sokszor semmi panaszuk nincs, csupán azért fordulnak orvoshoz, mert székletükben meglátják a kiürült féregízeket. A cysticercosis tünetei attól függően lépnek fel, hogy a borsókák melyik szervben fejlődnek ki.Az agyi borsókának epilepsziához hasonló görcsös tünetei lehetnek, más esetekben agyvelő- vagy agyhártyagyulladás léphet fel miatta. A szem borsókája vakságot okozhat.

A galandférgesség gyógyításában eredményesen alkalmazható a niclosamid-terápia, s ezzel a horgasfejű galandféreg okozta cysticercosis is megelőzhető. A már kifejlődött borsókát régebben csak sebészeti beavatkozással tudták megszüntetni, újabban a prazicantellel végzett gyógyszeres kezelés is eredményesnek bizonyult.

A galandférgesség felderítése aránylag egyszerű, a széklettel ürülő féregízek alaktani sajátosságai alapján szabad szemmel is megállapítható, melyik galandféregfaj okozta a fertőzést. A peték a székletmintából mikroszkópos vizsgálattal mutathatók ki.

A galandférgesség terjedésében fontos szerepe van a köztigazdáknak. A fertőzött ember székletével szennyezi a legelőket, és onnan a féregpeték a táplálkozó sertések és szarvasmarhák tápcsatornájába jutnak. Ritkán az is megesik, hogy az állatgondozó közvetlenül fertőzi meg az istállóban tartott állatokat.Bizonyos megfigyelések arra utalnak, hogy az autós turizmus hatására terjedőben van a galandférgesség. Emiatt a turisták által sűrűn látogatott területeken nem tanácsos állatokat legeltetni.

Az emberbe a fertőzött állatok húsával jut be a féreg, ha a hús nyers vagy nincs jól átsütve. A borsókás hús fogyasztása után nyolc-tizenkét héttel fejlődik ki a galandféreg a vékonybélben, s ezután jelennek meg a féregízek a székletben.

A galandférgesség megelőzésében egyformán fontos szerepe van az emberorvoslásnak és az állategészségügyi szolgálatnak. A közegészségügy fontos feladata, hogy felhívja a figyelmet a székletszóródás veszélyére, felderítse és gyógyítsa a féreggel fertőzött személyeket. Az állategészségügy dolga, hogy a vágóhídi húsvizsgálattal megakadályozza, hogy a borsókás hús kereskedelmi forgalomba kerüljön.Mindezeken túl alapvetően fontos a személyi higiéné betartása, a nyers vagy nem kellően kőkezelt hűs fogyasztásának elkerülése, továbbá az önfertőzés lehetőségének kizárása, mert ezzel elejét vehetjük a veszedelmes borsókás megbetegedés kialakulásának.

| galandféreg, taenia
2003-01-10 12:15:57


Malária elleni oltókampány

Megkezdődik Malawiban a világ első maláriaellenes oltókampánya gyerekek számára - jelentette be az Egészségügyi Világszervezet (WHO) illetékes programkoordinátora.


Negyvenöt év után újabb ország lett maláriamentes az amerikai kontinensen

Negyvenöt év után újabb országot nyilvánítottak maláriamentessé az amerikai kontinensen. A Paraguayra vonatkozó bejelentést hétfőn tette az Egészségügyi Világszerv...


A maláriát gyógyító szer előállítását segítő módszert dolgoztak ki

A maláriát gyógyító szer előállítását segítő módszert dolgoztak ki a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Eg...


Szemféreg fertőzés

A ritka szemféreg fertőzés első ismert emberi esetéről az American Journal of Tropical Medicine and Hygiene című szakfolyóiratban számoltak be.


Malária elleni védőoltás: végre!

Az RTS'S vagy Mosquirix nevű vakcinát a GlaxoSmithKline brit gyógyszergyár fejlesztette ki. A WHO ellenőrzi, hogy a maláriának kitett területeken hatékony lesz-e az oltás...


hirdetés