Az újszülött etetése

Valamilyen kép már a kórházi etetések alapján kialakul arról, hogy mennyit eszik a baba. Ennek ellenére célszerű otthon már az első szoptatásokat is mérlegen megmérni, hogy minél előbb látni lehessen, elegendő mennyiségű-e az anyatej, illetve megfelelő mennyiséget szopik-e az újszülött (a szoptatás előtt és után közben ne tegyék tisztába!- mért súly különbsége), és ezt jegyezzék fel egy füzetbe, amit a továbbiakban célszerű naponta folyamatosan írni úgy, hogy naponta külön oldalon vezetni a szopott mennyiségeket, majd a nap végén összesíteni a sorokat. Így jól áttekinthető, hogy mennyit szopik, illetve eszik az újszülött.

| Legyen egészséges a gyermekünk! 1997 ;   SubRosa Kiadó | Molnár, Z.
Erre azért van szükség, mert az újszülöttek igen gyakran, megtévesztő módon, rendkívül nyugodtak és jól alszanak, ha nem is szopják meg a kívánatos mennyiséget. Ilyenkor az elégtelen táplálékbevitel miatt nem, vagy csak igen csekély mértékben gyarapodnak. Tehát az első otthon töltött napokban előfordul, hogy nógatni kell az aluszékony babát. Az is elképzelhető, hogy mellről képtelen még a gyengesége miatt megfelelő mennyiséget szopni. Ekkor, ha 20-30 percen belül nem szopik eleget, jóllehet tej volna, kiskanállal vagy pohárból érdemes a hiányzó mennyiséget megetetni vele a lefejt anyatejből. (A cumisüveget kerüljék, mert az amúgy is lustább baba elkényelmesedik a hasonló, de kevesebb munkával járó cumisüvegből való szopástól, és félő, hogy - megerősödése után - már nem akar mellről szopni.)

A másik véglet a jó étvágyú újszülött, aki bármikor hajlandó enni. Ha ennek eleget tesz az anya, akkor a túletetés miatt előfordulhat, hogy a baba hasfájóssá válik. Szerencsés esetben büfiztetéskor a felesleges "kibukja", és igen gyakran van híg, folyós széklete.

Megtévesztő lehet az ilyen újszülötteknél, hogy amikor a túletetésből eredő hasfájás miatt nagyon sír, és ezért soron kívül megszoptatja az édesanyja, átmenetileg megnyugszik. aztán rövid időn belül újra, nemegyszer még keservesebben kezd sírni. Ennek az a magyarázata, hogy a szopás az újszülötteknél vigasz is, de mivel újabb terhelést kapott az emésztőrendszere, csak még jobban fája gyomra. Még idősebb gyermekkorban is előfordul, hogy ha sérelem, bánat éri a gyermeket, bekapja az ujját és cumizik. Tehát az újszülött sírása és szopási készsége nem feltétlenül az éhség jele!

Mennyit egyen az újszülött?

 Erre pontos választ nem lehet adni, de bizonyos átlagértéket meg lehet állapítani. Azt tudjuk, hogy egy újszülött napi folyadékigénye kb. 150 g x aktuális testsúly (kg-ban). Az eredményt g-ban kapjuk meg. Ez a táblázatunk esetében: 150 g x 3,25 kg = 487,5 g. A fizikus édesanyák, édesapák ne kapjanak a fejükhöz, tudom, hogy kg x g nem lehet egyenlő g-mal, de ez egy jól megjegyezhető és használható képlet.

Amikor a baba ezt a folyadékmennyiséget anyatejből kapja meg, akkor egyéb tápanyagok szempontjából is ideálisnak tekinthető a helyzet. (Jó tudni viszont, hogy D-vitaminban szegény az anyatej, ezért ezt a mérsékelt égövön pótolni kell az angolkór elkerülése érdekében.) Ez gyakorlatilag azt is jelenti, hogy ha ezt a mennyiséget megszopja a baba, nincs is szüksége teára (kivéve, ha újszülöttkori sárgasága, betegsége - hasmenés, hányás, láz - miatt több folyadékra van szüksége, vagy ha kevesebbet szopik).

Ezen többnyire nagyon elcsodálkoznak az anyukák, pedig gondolják végig, láttak-e már kiskutyát, cicát, borjút teázni vagy vizet inni? Természetesen egyéni különbségek vannak, és elképzelhető, hogy egy újszülött kevesebb anyatej mellett is jól fejlődik, főleg az első hetekben, amikor még az anyatej zsírtartalma is jóval nagyobb. Ilyenkor is pótolni kell azonban a hiányzó folyadékmennyiséget, egészen halvány, 1 dl-ben 1 kávéskanál cukrot tartalmazó, 1-2 csepp citrommal ízesített teával. Lehetőleg a teát is kanállal vagy pohárral kínáljuk, a szobahőmérsékletnél 1-2 fokkal melegebben.

Jó támpont a kielégítő fejlődésre - tehát a megfelelő táplálásra a heti egyszeri, tiszta súly mérése. Nagyon lényeges, hogy azonos körülmények között történjen a mérés! (azonos napszak, mondjuk fürdetés előtt, és a mérleg jól ki legyen tárázva). Akkor tekinthetjük a gyarapodást megfelelőnek, ha az az első 3 hónapban - heti átlagban -150-200 g között van. A második 3 hónapban ez a gyarapodás egyenetlenebbé válik és csökken is (átlag heti 80-120 g).

Hasonló támpont, illetve követelmény, hogy féléves korára duplázza meg, egyéves korára pedig háromszorozza meg a születési súlyát a csecsemő.

Mllyen időközönként szoptassuk az újszülöttet?

 Ez elsősorban attól függ, hogy mennyit képes egy alkalommal szopni. Bizonyos összefüggés van a testsúly és az egyszeri szopott mennyiség között, hiszen a baba növekedésével együtt a gyomor és annak befogadóképessége is nő. Gyakorlatilag az dönti el a kérdést, hogy a napi szükségletét hány alkalomra képes megszopni. Általában 3000-4500 g súlyig napi 6-7 etetéssel a kívánt mennyiséget meg tudják szopni. A 3000 g alattiak általában ennél gyakoribb etetést igényelnek. Ebből adódik, hogy az átlagos súlyú újszülött kb. 3 óránként szopik nappal.

Ragaszkodjunk-e az etetési időpontokhoz?

 Igyekezni kell betartani ezeket az időpontokat, illetve nem árt szoktatni ezekhez a babát, hiszen ahogy nála kialakul az éhségérzet, ugyanúgy az édesanyánál is kialakul a tejelválasztás ritmusa. Fontos, hogy ez a két ritmus szinkronban legyen, illetve szinkronba kerüljön.

Nyilván nem a baba ellenére kell ezeket az időpontokat kialakítani, hanem az első napok tapasztalatai alapján részben magától is kialakul ennek a menete. A reggeli első szoptatásnál rugalmasabbak lehetnek, s ha hajnalban felébred a baba, nyugodtan meg lehet szoptatni 1-2 órával a kívánt, vagy a már néhány napja kialakult időpont előtt. Másképp úgysem nyugszik meg. Igyekezni kell viszont, hogy a 2., de legkésőbb a 3. szoptatás már a megszokott időben legyen. Ennek a fentieken kívül van egy olyan előnye is, hogy a szoptataó mama tud előre is tervezni, jobban be tudja osztani az idejét.

Persze van olyan baba is, akitől súlya alapján nem várnánk, hogy napi 5 szopással is megegye az adagjait, de ha nyugodt két szoptatás között, elképzelhető, hogy már az első időkben is elegendő 4 óránként szopnia. Ennek az ellenkezője is igaz lehet, amikor viszont több alkalommal kell etetni, mert nem hajlandó egyszerre nagyobb mennyiséget szopni. Ennál a kérdésnél azért gondolnunk kell arra, hogy az anyatej emésztéséhez idő is kell, ezért még az igen kis súlyú koraszülötteknek sem szokás 2 óránál gyakrabban enni adni.

Felébresszük-e a babát, ha eljött a szoptatás ideje?

 Az előzőekben elmondottak alapján nyugodtan lehet 15 perccel tovább aludni hagyni, és nagyon finoman, kíméletesen, esetleg pelenkázással szabad csak ébreszteni. Szükséges ez, hiszen sokszor, ha kimaradna egy étkezés, nem is tudná megenni a napi adagját.

Szopjon-e éjjel a baba?

 Ha felébred és sír, feltétlenül meg kell szoptatni, sokszor nem is szopik jelentős mennyiséget, de a szopás és az édesanya közelsége megnyugtatja, és újra alszik néhány órát. Tapasztalatom az, hogy sokkal kevésbé szoknak rá az éjszakai szopásra, mint az éjszakai teázásra. Az olyan babát, aki napközben nem eszi meg az adagjait, kifejezetten kívánatos éjszaka is megetetni.

Kényelemszeretetből ne az édesapa vagy a nagymama etessen éjszaka cumisüvegből, hanem ha van anyatej, az édesanya szoptasson, hiszen nem csak éhségcsillapításról van szó ilyenkora

Az éjszakai szopást, ha csak nem feltétlenül szükséges evésről van szó, ne is mérjék. Viszont, ha a nappali szopásokkal megszopja a baba az adagjait, a világért se keltsék fel, hogy szopjon éjszaka!

Mennyi ideig tárolható a lefejt anyatej?

 A tiszta körülmények között lefejt anyatejet tisztára mosott, zárt üvegben 24 óra hosszat nyugodtan lehet a hűtőszekrényben tárolni, de csak egyszer szabad felmelegíteni.

Kézzel vagy géppel jobb-e fejni?

 A lényeg az, hogy szoptatás után a maradék tejet fejjék ki a mellükből azért, hogy ne pangjon a tejutakban tej. Ezzel elejét lehet venni a sokszor igen magas lázzal és fájdalommal járó emlőgyulladámak (főképp az első szülő nők ügyeljenek erre!). A mell kiürítése a legjobb ingere a tejképződésnek is. Saját tapasztalatuk döntse el, hogy melyik módszerrel tudják a legjobb eredményt elérni. Nem szabad sajnálni az időt a fejésre.

Szoptathat-e az édesanya, ha begyulladt a melle?

 Feltétlenül, hiszen a kiváltó ok többnyire a mell elégtelen kiürítése, illetve az egyre több tejmirigy működésbe lépése. Ilyen esetben a szoptatás fájdalmas lehet, csakúgy, mint a fejés. Ennek ellenére érdemes ezt az átmeneti fájdalmat vállalni, mert így a legtöbb esetben elkerülhető az antibiotikum adása, rosszabb esetben a mellben kialakuló tályog és annak sebészi, műtéti kezelése.

Dohányozhat-e a szoptató anya?

 Röviden és egyértelműen: nem! De még a lakásban is kerüljék a dohányzást! Más se dohányozzon az újszülött környezetében, mert ez igen káros az újszülöttre! Ha csak a szomszédos szobában dohányoznak, az is veszélyezteti a babát!

Ihat-e kávét, teát a szoptató mama?

 Reggel egy kávé valószínűleg nem fogja károsan befolyásolni az újszülöttet, de mint sok mást, ezt is ki kell tapasztalni. Nem lesz-e sírósabb, hasfájósabb? Hasonló a helyzet a teával is, ugyanis a benne lévő tein (a koffeinhez hasonló élénkítő hatású anyag) hatása is hasonló és ráadásul még elhúzódóbb is.

Szedhet-e lázcsillapítót és/vagy egyéb gyógyszert a szoptató anya?

 Igen, de azt tudni kell, hogy a gyógyszerek, ha különböző mértékben is, de átjutnak az anyatejbe. Ezért mindig csak orvosi javaslatra szabad gyógyszert bevenni. Kivétel a lázcsillapító, melyet nyugodtan vegyenek be addig is, míg orvoshoz nem jutnak. Igaz, annak egy része is átjut az anyatejbe, de miután nem rendszeres szedésről van szó, nem fogja károsítani az újszülöttet.

Mit tegyünk, ha a mellbimbón berepedt a bőr, és fájdalmassá vált a szoptatás?

 A fájdalmas, berepedt mellbimbó leggyakoribb oka, hogy túl hosszú a szoptatási idő. Általános tapasztalat, hogyaz egészséges újszülött 10-15 percig szopik érdemben, utána általában már csak cumizik. Ezért, ha hosszabb ideig mellen van, mint feltétlenül szükséges, a mellbimbó bőre felpuhul, a nyál felmarja és könnyen elfertőződő mikrosérülések alakulnak ki, amelyek a fájdalmat okozzák. Védekezni ellene az ésszerű szoptatási idő betartásával, a bimbó tisztán tartásával lehet. Ha már kialakult a fájdalmas elváltozás, a gyógyulásig lehetséges megoldás a bimbóvédő használata, vagy átmenetileg egy-két szoptatás helyett lefejni az anyatejet és azt kanállal vagy kis pohárból itatva megetetni a babával, de semmi esetre sem cumisüvegből. Rendszerint a bimbó pihentetése, kiegészítve a gyógyszertárban kapható fájdalmat csillapító és hámosító kenőcs használatával, néhány etetés után, újra alkalmassá válik a bimbó a szoptatásra.

Mit egyen a baba, ha kevés az anyatej, és a kicsi súlya sem növekszik?

 Semmí esetre se a szülők döntsenek ebben a kérdésben, és ne fogadjanak el ismerősöktől, szomszédtól jó tanácsot. A leghelyesebb ilyen esetben gyermekorvoshoz fordulni. Még hétvégén is - hiszen a nagyobb településeken van gyermekorvosi ügyelet -, akár csak telefonon is, érdemes tanácsot kérni. A tápszeres kiegészítés előtt meg lehet próbálni a két mellből való szoptatást is, így esély lesz arra, hogy később kell majd tápszert adni.

Tehéntejet, még hígítva sem tanácsos adni, mert megnöveli a tehéntej-allergia kialakulásának a valószínűségét. A XX. század végén, amikor szinte túl nagy is a kínálat a biztonságos tápszerekből, célszerű a tehéntej adását minél későbbre halasztani!

Mit tegyünk csuklás esetén?

 Nagyon sokszor felmerülő kérdés ez, mivel a babák igen gyakran szoktak csuklani. Főleg szopás után, de fürdetés, tisztába tétel közben is jelentkezhet a csuklás. Az a tapasztalatom, hogy lényegesen kevésbé zavarja az újszülöttet, a csecsemőt a csuklás, mint a nagyobb gyermeket vagy a felnőttet: el tudnak közben aludni és így a csuklás meg is szűnik; szopás közben is abbamarad. Ezért szokás az, hogy a csukló újszülöttnek teát adnak. Erre úgy látom, csak akkor van szükség, ha a csuklások komoly bukások sorozatához vezetnek, ami már veszélyeztetheti a szopott adag gyomorban maradását. Sajnos elég elterjedt az a "népi" módszer, hogy a csukló babának a szájába citromlevet csorgatnak. Ettől szegény úgy meglepődik, hogy abbahagyja a csuklást. Ez azonban elég drasztikus beavatkozás. Levegőztetés közben, ha elkezd csuklani a baba, gondolnunk kell arra is, hogy nem fázik-e? Ilyenkor érdemes megtapintani a homlokát, és ha azt a szokásosnál hidegebbnek érezzük, feltehető, hogy e miatt kezdett el csuklani, ezért érdemes rátenni egy újabb takarót. Egyébként is célszerűbb a levegőztetésnél több takarót vinni magunkkal, mivel séta közben gyorsan változhatnak a hőmérsékleti viszonyok (szelesebb utcába fordulunk, kisüt, elbújik a nap stb.) és ezekhez gyorsabban lehet igazodni a takarók variálásával, mint - az otthon is körülményes - ruha ráadásával.

| újszülött, szoptatás
2003-01-06 17:09:22

Web Design & Development Prowebshop