Dr. Placebo

Fogorvosok egy csoportja újfajta fájdalomcsillapító módszert tesztelt olyan betegek körében, akiknek egy bölcsességfogát kellett kihúzni. Egy ultrahangos készülékhez csatlakoztatott szonda masszírozta a beteg arcát. A várt hatás hamarosan jelentkezett, mégpedig meglepően magas arányban. A kísérleti alanyok 35 százalékánál az alkalmazott ultrahangos kezelés után elmúlt a duzzanat, megszűnt a fájdalom. Amit azonban a kezelést végző fogorvosok éppúgy nem tudtak, mint a betegek, az az, hogy a londoni Middlesex Medical School kísérletet vezető kutatócsoportja a fájdalomcsillapító hatásúnak vélt készülékeket röviddel a kísérlet megkezdése előtt kikapcsolta. A brit kutatók így rendkívül meggyőzően demonstráltak egy, az orvostudomány előtt már régóta ismert jelenséget, a klasszikus placebóeffektust. A placebó latin eredetű szó, melynek jelentése szó szerinti fordításban: "tetszeni fogok." Azt a jelenséget nevezik így, amikor a terápia egy látszólagos kezelés vagy egy látszólagos gyógyszer segítségével pozitív hatást vált ki. A világméretű placebókutatás történetében nemrég új fejezet kezdődött, addigra a hivatalos orvostudomány kizárólag a természettudományosan kellőképpen megalapozott hatásmechanizmust fogadta el. A vizsgálatok ma már arra is kiterjednek, milyen szerepet játszik a gyógyulásban a bizalomra épülő beteg-orvos kapcsolat, illetve mekkora jelentősége van a páciensek bizonyos kezelésekkel szemben támasztott elvárásainak, meggyőződéseinek.

A NOCEBOJELENSÉG

Egészen újnak számít az úgynevezett nocebojelenség vizsgálata is (jelentése: ártani fogok). Ez az elnevezés jelenti, hogy a betegek negatív beállítódása nemcsak a kezelés sikerét akadályozza, hanem akár súlyosbítja is állapotukat. Amerikai kísérletek bizonyították, hogy azok a nők, akik szívinfarktusveszélyeztetettnek tartották magukat, négyszer akkora gyakorisággal szenvedték el ezt a betegséget, mint társaik, mégpedig minden életmódbeli rizikófaktortól függetlenül. A prevencióval (megelőzés) foglalkozó amerikai dr. Robert Hahn véleménye szerint az infarktus okozta elhalálozások legkevesebb 5 százaléka a nocebohatásra vezethető vissza. Hasonló nocebohatást figyelt meg dr. Robert Hahn allergiások és influenzás betegek körében is. Érdekes például, hogy visszérrel kezelt betegeknél a placebókenőcsök sokkal hatékonyabbnak bizonyultak, mint a placebótabletták. Ennek okát abban látták, hogy a páciens a kenőcs bedörzsölésével aktívabban kapcsolódik be a terápiába, mint amikor csak passzívan beszednek egy tablettát. Az aktív részvétel pedig jelentősen hozzájárul a kezelés sikeréhez. A hatást befolyásolja a tabletta nagysága, színe és formája is. A zöld kiválóan alkalmas félelem, szorongás leküzdésére, a sárga depresszió kezelésére, a piros pedig reumatikus artritisz (ízületi gyulladás) gyógyítására. Ha a páciens a kezelés során érzi, hogy az orvos komolyan veszi és elfogadja őt, a placebóhatás akár 100 százalékos gyógyulást is eredményezhet.

AZ ORVOSDROG

A magyar-angol származású pszichoterapeuta, Bálint Mihály 1957-ben hozta be a köztudatba az "orvosdrog" fogalmát. Megállapította, hogy az orvos gyógyulásba vetett hite - vagy ennek hiánya - "átragad" a betegre, s befolyásolja a kezelés kimenetelét. Ha az orvos hisz a felírt gyógyszer hatásában, és ezt a meggyőződését a beteg számára hitelesen tolmácsolni is tudja, a terápia nagyobb eredménnyel jár. Néhány évvel ezelőtt egy amerikai orvos, dr. Stewart arról számolt be, hogy egy általa kezelt asztmás beteg nem reagált a megszokott gyógyszerekre. Amikor azonban az orvos egy kipróbálás alatt álló, sokat ígérő új készítményt kezdett alkalmazni, a beteg tünetei azonnal megszűntek. Dr. Stewart megpróbálkozott egy placebókészítménnyel is, a páciens légzési panaszai újra visszatértek. Ezért abban a meggyőződésben, hogy sikerült végre megtalálni a páciens számára leghatékonyabb szert, dr. Stewart a gyártó cégtől az előzőleg jól bevált készítményből újabb adagot rendelt. Legnagyobb meglepetésére közölték vele, hogy sosem valódi gyógyszert, hanem kezdettől fogva "álkészítményt" küldtek neki.

AKKOR IS HAT, HA TUDNAK RÓLA

A legújabb kutatások eredményei még tovább mennek. Megállapítják, hogy a placebótermékek akkor is képesek hatni, ha az orvos és a beteg egyaránt tudja, hogy a rendelt gyógyszer álkészítmény. Az ausztrál pszichológus, Nicholas Voudouris az angol gazdasági magazin, a New Scientist hasábjain hozta nyilvánosságra ide vonatkozó kísérleteinek eredményét. Szerinte a jelenségnek az a magyarázata, hogy a betegeknél életük során kondicionált reflexek alakulnak ki, azaz valahányszor csak például egy fejfájás elleni por után nyúlnak, annak bevétele és a fájdalom enyhülése között fennálló asszociációt (kapcsolatot) erősítik magukban.