Rekeszsérv (hiatus hernia)
Rekeszsérvről akkor beszélünk, amikor a rekesz azon nyílásán keresztül, ahol a nyelőcső, erek, idegek a hasüreg felé átlépnek, a gyomor vagy egyéb hasüregi szerv a mellkasba kerül. Dinamikus jelenségről van szó: a gyomor - nyomásának és tónusának változásával visszacsúszik a hasi régióba, bizonyos tényezők hatására pedig ismételten a mellkasba kerül.
1. A csuszamlásos rekeszsérv a leggyakoribb forma, amikor a gyomor bizonyos része kerül fel a mellkasba, s időnként visszacsúszik a hasüregbe. Kialakulásában a hasűri nyomásfokozódás vagy trauma játszik szerepet.
2. A guruló típusú rekeszsérv ritkábban fordul elő. A gyomorszáj (cardia) a normális helyén van, de az igen tág rekesznyíláson át a gyomor egy része felcsúszik a mellüregbe.
3. A "rövid nyelőcső" típus esetén a nyelőcső felhúzza a gyomrot a mellkasba.
Többnyire hegesedés következtében jön létre. A panaszok erőlködés, hajlás, emelés, azaz minden olyan tevékenység után jelentkeznek, amelyek fokozzák a hasűri nyomást. Kövér embereken, terheseken ezért sokkal gyakoribb a kórkép. A betegnek sokszor nincs panasza, viszont esti étkezés után többnyire rosszul érzi magát, néha rosszullétre ébred, amely járkálásra megszűnik.
A panaszok a szegycsont mögötti égő érzés formájában jelentkeznek, szívtájékra vagy karba sugároznak, és nehéz megállapítani, hogy nem szíveredetű panaszról van-e szó; a rekeszsérvet sok esetben ezért hosszú ideig szívbetegségként kezelik. Mivel a gyomorszáj nem zár jól, gyakori, hogy a sav visszafolyik a nyelőcsőbe és nyelőcsőgyulladás (GERD) alakul ki . A panaszok és a tünetek igen változatosak lehetnek. A beteg sokszor hosszú ideig panaszmentes, majd sokat szenved a panaszaitól. Előfordul, hogy nehezen befolyásolható köhögés, asztmás rohamok, böfögés alakul ki.
Általában az a tapasztalat, hogy minél nagyobb a sérv, annál kevesebb panaszt okoz. Az egyébként is kellemetlen panaszok mellett a szövődmények alkotják a legnagyobb problémát.
A legfontosabb szövődmények a következők:
- A következményes nyelőcsőgyulladás miatt szűkület alakul ki a nyelőcső alsó szakaszán. Ilyenkor a panaszok enyhülnek, viszont fokozódó nyelési zavar alakul ki, egészen a nyelésképtelenségig.
- A sérvtömlőben kialakulhat fekély, amely állandó heves fájdalmat okoz és igen hajlamos vérzésre, perforációra. Konzervatív kezelésre nemigen reagál, ezért többnyire műtétre van szükség.
- Gyakori komplikáció a vérzés. Vagy azért, mert a sérvtömlőbe szorult gyomorrész vérellátásának következtében nyálkahártya-elhalások jönnek létre, vagy a nyelőcső alsó részében már meglevő fekélyek véreznek. A vérzés sokszor csak kémiai próbával észlelhető, máskor azonban masszív vérzés is előfordulhat.
A panaszok jellegzetessége alapján nem nehéz a betegség felismerése, de a röntgenvizsgálat és az endoszkópia kétségtelenné teszi a diagnózist. A megfelelő kezelés az esetek túlnyomó részében a panaszok olyan fokú elviselhetőségét eredményezi, hogy a betegség nem zavarja az életvitelt. Ezért először mindig meg kell kísérelni a konzervatív kezelést.
Kerüljük a nagy étkezéseket, utána a hasprést fokozó tevékenységeket, mint emelés, lehajlás stb., valamint a korai lefekvést. Legalább két órát várjunk az étkezés utáni alvással. Lefekvéskor a fej legyen magasabban, lehetőleg ne feküdjünk vízszintesen. A kövér embereknek ajánljuk a fogyókúrát. Előnyös, ha elalvás előtt a beteg savkötőt vagy savcsökkentő gyógyszert szed. Az esetek 10%-ában lehet szükség műtéti megoldásra, elsősorban a szövődmények, a szűkület vagy vérzés miatt.