Megszorítások az egészségügyben

Drágulni fognak a gyógyszerek, és tovább nő a kisebb kórházak eladósodása – egyebek mellett ez is következhet az egészségbiztosítási kassza megkurtításából.

egészségügy, egészségpolitika, gyógyszer | Sajtószemle   InforMed
A közkiadások kormányzati lefaragása miatt 30 milliárd forinttól kell az idén búcsút vennie az egészségügyi ágazatnak – jelentette be a múlt héten Székely Tamás miniszter. Az Egészségbiztosítási Alap (E-alap) költségvetési törvényben meghatározott idei, 1417 milliárdos kiadásához képest ez nem tűnik durva beavatkozásnak – a kurtítás alig több mint 2 százalékos –, ám a részletek mást mutatnak. 2007-ben az E-alap 30 milliárd forint többlettel zárt – természetesen a központi költségvetésből oda átirányított adóbevételek beszámításával –, tavaly a bevételek és a kiadások szinte forintra egyensúlyban voltak, az idén viszont a költségvetési törvény közel 9 milliárd forint hiányt tervezett be. Ez a deficit szinte biztosra vehetően megugrik, hiszen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) januári adataiból látható, hogy a mérleg másik serpenyőjét jelentő járulékbevételek lényegesen kisebbek lesznek a tervezett 1045 milliárd forintnál. A foglalkoztatottak számának csökkenése és a munkahelyüket megtartók jövedelmének megkurtítása valószínűvé teszi, hogy a tavalyinál 2 százalékkal magasabb járulékbevételi terv csupán vágyálom marad: idén januárban már 20 százalékkal kisebb volt az összeg, mint egy évvel korábban.

Folyamatosan zsugorodik a központi költségvetés hozzájárulása is az E-alap kiadásaihoz: az idei évre tervezett 319 milliárd forint a tavalyinál 35, a 2007-esnél pedig 50 milliárd forinttal lesz kevesebb. Ez az összeg hivatott fedezni mintegy 6 millió járulékot nem fizető, de az egészségügy igénybevételére jogosult – például nyugdíjas, gyermek, felsőfokú intézményben tanuló – személy ellátását. „Tovább szűkíti a mozgásteret a hazai egészségbiztosítási járulék Európában példátlanul alacsony mértéke. 2006 őszén a foglalkoztató és a biztosított még együttesen a jövedelem 17 százalékát fizette be ebbe a kasszába, 2007-ben már csak 15 százalékot, majd ez hirtelen 11 százalékra csökkent. Minden 1 százalék csökkenés mintegy 85 milliárd forintnyi bevételtől fosztja meg az egészségbiztosítást” – magyarázta Kiss József, az OEP volt főigazgatója, miért nem az idei 30 milliárd forintos soron kívüli megszorítás az E-alap legnagyobb baja.

Mindazonáltal az E-alapra jutó járulékok mérséklődése eddig nem jelentette az összességében 29 százalékos társadalombiztosítási (tb) járulékterhek enyhülését, csupán azt, hogy a befizetésekből egyre több jutott a Nyugdíjbiztosítási, és egyre kevesebb az E-alapnak. Igaz, időközben a Nyugdíjbiztosítási Alap 2008-ban átvette az E-alaptól a korhatár alatti rokkantsági és baleseti nyugdíjak kifizetését. Így vagy úgy, 2007-ben és 2008-ban a társadalombiztosítás összességében nem produkált olyan hatalmas deficiteket, mint 2006-ban és a megelőző években. Az E-alap elmúlt években kimunkált viszonylagos egyensúlyát azonban ismét felboríthatja, ha az Országgyűlés elfogadja a kormányzati előterjesztést a társadalombiztosítási járulékok júliustól esedékes csökkentéséről: a pénzügyi tárca új prognózisa szerint a hiány 141 milliárd forintra ugorhat.

Tovább >>

Kapcsolódó cikkek a Friss hírek rovatban olvashatók.
| egészségügy, egészségpolitika, gyógyszer
2009-03-08 23:08:30
data-full-width-responsive="true">
hirdetés
^