Nem adható el minden szexszel
Nem ösztönöz vásárlásra a szexualitás a reklámokban - ez derül ki a szegedi egyetem kutatásából. A reklámpszichológus szerint a kép árnyaltabb: szexszel el lehet adni, csak nem annyiféle terméket, ahányat így hirdetnek.
Nem igaz, hogy a szexszel minden eladható. Éppen ellenkezőleg: az emberek nagy részét nem ösztönzik vásárlásra az erotikus reklámok - ez derül ki a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának hallgatói által készített díjnyertes kutatásból. A diákok közel kétszáz férfit és nőt faggattak arról, hogy mit gondolnak a reklámokban szereplő hiányos öltözetű férfiakról és nőkről, meggyőzőnek találják-e az ilyen hirdetéseket, vásárolnak-e ezek hatására. A megkérdezettek 33 százaléka azt mondta, hogy kifejezetten zavarják az ilyen reklámok. - Névtelen volt a kérdőív, ezért nem hiszem, hogy nem voltak őszinték az emberek - mondja Ádám Zsuzsa, a kutatás egyik készítője.
A válaszadók több mint fele elismerte, hogy az erotikus reklámok figyelemfelkeltőbbek a többinél (a nők 55, a férfiak 54 százaléka szerint), de hozzátették: ez nem jelenti azt, hogy meg is veszik az adott terméket. Ezt igazolhatja, hogy a megkérdezett közel száz férfi alig tudott olyan márkákat említeni, melyeknek erotikus reklámja megmaradt volna az emlékezetében. Fókuszcsoportos vizsgálat keretében három különböző filmet is levetítettek a megkérdezetteknek. Az erotikától túlfűtött reklámot a nők elutasították, a férfiaknak tetszett ugyan, de eredménye nem volt: utólag senki nem tudta megnevezni, hogy milyen terméket reklámozott a film. - Az interjúk során a nők gyakran említették, hogy ha már vannak ilyen hirdetések, akkor miért nem oszlik meg bennük igazságosabban a nemek aránya - mondja Ádám Zsuzsa.
Pontosan definiálható, hogy mikor van, és mikor nincs helye a szexnek a reklámokban - mondja Babócsay Ádám reklámpszichológus. Szerinte a baj az, hogy ha általánosságban kérdezik erről az embereket, moralizálni kezdenek, és azonnal rávágják, hogy nem szeretik, és nem is vásárolnak ilyen reklámok hatására. - Ha az erotikus reklám elmond valamit a termékről, a márkáról, akkor igenis hasznos, ha csak figyelemfelkeltő, akkor viszont nem, mert az manapság már nem elég - állítja.
Ami a termékeket illeti, a válaszadók leginkább négy esetben látták indokoltnak az erotika használatát a hirdetésekben: óvszer- (25 százalék), fehérnemű- (24 százalék), parfüm- (19 százalék) vagy tusfürdő- (14 százalék) reklámokban. Más termékek esetében (alkohol, hamburger, motor, internetszolgáltatás, jégkrém) viszont a válaszadók 10 százaléka sem tartotta elfogadhatónak a szexualitást a hirdetésekben.
Tovább >>
A válaszadók több mint fele elismerte, hogy az erotikus reklámok figyelemfelkeltőbbek a többinél (a nők 55, a férfiak 54 százaléka szerint), de hozzátették: ez nem jelenti azt, hogy meg is veszik az adott terméket. Ezt igazolhatja, hogy a megkérdezett közel száz férfi alig tudott olyan márkákat említeni, melyeknek erotikus reklámja megmaradt volna az emlékezetében. Fókuszcsoportos vizsgálat keretében három különböző filmet is levetítettek a megkérdezetteknek. Az erotikától túlfűtött reklámot a nők elutasították, a férfiaknak tetszett ugyan, de eredménye nem volt: utólag senki nem tudta megnevezni, hogy milyen terméket reklámozott a film. - Az interjúk során a nők gyakran említették, hogy ha már vannak ilyen hirdetések, akkor miért nem oszlik meg bennük igazságosabban a nemek aránya - mondja Ádám Zsuzsa.
Pontosan definiálható, hogy mikor van, és mikor nincs helye a szexnek a reklámokban - mondja Babócsay Ádám reklámpszichológus. Szerinte a baj az, hogy ha általánosságban kérdezik erről az embereket, moralizálni kezdenek, és azonnal rávágják, hogy nem szeretik, és nem is vásárolnak ilyen reklámok hatására. - Ha az erotikus reklám elmond valamit a termékről, a márkáról, akkor igenis hasznos, ha csak figyelemfelkeltő, akkor viszont nem, mert az manapság már nem elég - állítja.
Ami a termékeket illeti, a válaszadók leginkább négy esetben látták indokoltnak az erotika használatát a hirdetésekben: óvszer- (25 százalék), fehérnemű- (24 százalék), parfüm- (19 százalék) vagy tusfürdő- (14 százalék) reklámokban. Más termékek esetében (alkohol, hamburger, motor, internetszolgáltatás, jégkrém) viszont a válaszadók 10 százaléka sem tartotta elfogadhatónak a szexualitást a hirdetésekben.
Tovább >>
| reklám, szex