A trepanáció utáni csonthiány területének védelme csontpótlással - A cranioplastica története az őskortól a huszadik századig
A történelem előtti időktől, napjainkig tekintik át a koponyacsonthiány pótlására használt módszereket és anyagokat. A modern sebészet kialakulása előtti időszakban arany, ezüst és bronzlemezt, kagylót, kókuszdió héját, tökhéjat használtak cranioplasticára. Magyarországon az avarkorból és a honfoglalás idejéből maradtak olyan gyógyult trepanációk, amelyeknél a külső (bőrfelületre helyezett), vagy belső (galea alá ültetett) fémlemezzel fedték a csonthiányt, vagy visszahelyezték a csontlebenyt. A XIX. század második felétől kezdődött a csontpótló anyagok tudatos keresése, a homo-, allo-, xenograftok, mesterségesen előállított anyagok (cellulóz, gumi, metakrilát, szilikongumi stb.) alkalmazása.
Craniocerebralis trauma - Történet/Sebészet, Craniotomia - Történet, Csontpótlás - Történet, Csontpótló anyagok - Történet, Protézisek és implantátumok - Történet, Koponyatörés - Történet, Trepanáció - Történet, Orvostörténet
| Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet 2006 ;49(3):267-274 Magyar Traumatológus, Ortopéd, Kézsebész, Plasztikai Sebész Társaság - MATROKPLASZT Folyóirat Alapítvány | Józsa, L.; Fóthi, E.
Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet, Budapest; Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tára
jozsa.pdf - Megnyitás/Mentés (1.17 MB byte)
2006-10-12 17:30:22