Főoldal/ Szakmai oldalak/ Folyóiratok/ Magyar Traumatológia/

Közlekedésbiztonság és a gépkocsivezető

"Közlekedésbiztonság és a gépkocsivezető" címen 1999-ben jelent meg Dr. Leonard Evans könyve az Egyesült Államokban, mely világszerte nagy sikert aratott. A címben megjelölt tárgykört még soha, egyetlen könyvben sem tárgyalták ilyen mélységben, soha nem elemezték ennyi szempont szerint és ennyi irányból megközelítve. A 405 oldalon, 15 áttekintő és azonos szerkezetű fejezetben számos új tudományos megállapítást is olvashatunk.

A könyv tartalmának fontosságát jelzi az is, hogy csaknem 30 jelentős szakmai folyóirat ismertette, így például a British Medical Journal, a JAMA, a Medicine Science and Law, a Journal of Traffic Medicine stb.

A bevezető fejezetben alapfogalmakat tisztáz, mutat be, olyan új terminológiát ajánl, melyet azóta a közlekedési balesetekkel foglalkozó szakemberek is elfogadtak. Nem balesetről beszél, hanem "ütközésről" (crash), összetörésről, romboló erőről, mert a károkat az utóbbi okozza, és nem a baleset. Ugyanitt tárgyalja a közlekedésbiztonság fontosságát, a közlekedési sérülések gyakoriságát, az anyagi veszteséget. Elemzi a nem és életkor hatását, kitérve a gépkocsiban ülők, gyalogosok halálos és súlyos károsodásaira, és az igen fiatal és idős korú vezetők problémakörére is. Az Egyesült Államokban előforduló, személyi sérüléssel járó balesetek alapján, mint példán, elénk tárja a gépkocsivezetés és a környezeti tényezők, utak szerepét a közlekedésbiztonságban.

A következő négy fejezet magával a járművezetővel foglalkozik a képzéstől kezdve a gépkocsi-szimulátor alkalmazásáig, a személyiség kérdésén át az alkohol és a kábítószer hatása alatt történő vezetésig. Olyan új, a szakirodalomban eddig alig található területeket érint, mint például az autóversenyzők és a mindennapos vezetők vizsgálata és összehasonlító elemzése, vagy a vezető monitorozása vezetés közben.

A további három fejezetben részben a járművezetőket védő eszközöket veszi sorra, így a különböző biztonsági öveket, légzsákokat, bukósisakokat és ezen eszközök és berendezések hatásosságának összehasonlítását is. Itt jegyzem meg, hogy a szerző a légzsák megítélését illetően szembekerül a ma elfogadott szakmai álláspontokkal, sőt, az annak használatát kötelező érvénnyel előíró törvényekkel is. Véleménye szerint a légzsákkal megmenthető életek száma és annak sérüléscsökkentő hatása annyira minimális, hogy az nincs arányban az erre fordított szellemi és anyagi energiával (például a légzsák nem tesz különbséget az emberek méretei között, egy 1,50 m magas, vékony testalkatú nővezető előtt ugyanakkora légzsák fúvódik fel, mint egy 140 kg-os, kétméteres férfi előtt. Ezekben az esetekben védőhatás nincs, vagy alig van, a keletkezett melléksérülések pedig súlyosak is lehetnek. Lényeges kérdés a műszaki hiba miatti légzsákfelfúvódás, mely súlyos baleseteket okozhat, míg biztonsági öveknél ilyen nem fordul elő.

A szerző összefoglalja, és új ismeretekkel bővíti azokat a részleteiben már ismert adatokat, hogy a védőeszközök és fejlesztéseik, valamint használatuk mértékének változásai miként befolyásolják a baleseti károsodásokat, illetve ezek mennyiben térnek el az előzetesen számítottaktól. Azzal a kérdéskörrel is foglalkozik a szerző, hogy mi a különböző vezetői, emberi tulajdonságok szerepe a közlekedési balesetek és sérülések keletkezésében. Majd egy újabb értékes témakör következik: hogyan előzhetjük meg saját balesetünket? Itt kitér a különböző baleseti szituációkra, azok észlelhetőségére, az elkerülhetőség határaira. Elemzi a különböző, balesettel összefüggő tényezők relatív fontosságának becsült értékét és hatását, így a vezetési időtartam, aktuális egészségi állapot, stb. szerepét.

Végül a közlekedésbiztonság nagyobb és áttételes összefüggéseit vizsgálja a mobilitás, a jövő és kutatás szempontjából.

Leonard Evans minden fejezet végén összegzi a főbb megállapításokat, tanulságokat, ezt részletes irodalomjegyzék is követi. Segíti a tájékozódást a tárgymutató és a szerzők felsorolása. Természetesen számos kép, grafikon, táblázat és ábra támogatja a helyenként szakemberek számára is nagy figyelmet igénylő fejtegetések megértését.

Végül-Európában szokatlan módon-a szerző magát és szakmai pályafutását is bemutatja a könyvben. Ebből megtudhatjuk, hogy az angliai Oxford University doktora, számos közlekedéssel foglalkozó társaság, szövetség, intézmény elnöke, tagja, kitüntetettje. Nyugdíjba vonulásáig alkalmazta a General Motors biztonsági laboratóriuma is.

Ezen referátum szerzője maga is részt vett az International Association for Accident and Traffic Medicine (IAATM) (Nemzetközi Baleseti és Közlekedési Orvostani Társaság) 2000. évi stockholmi kongresszusán-mint e Társaság kelet-európai regionális alelnöke-a könyv szerzőjének, Leonard Evans-nak elnökké történő megválasztásán.

Mivel hazánkban, e témakörben ehhez a könyvhöz hasonló eddig még nem jelent meg-sőt, a referáló ehhez a szerző elvi hozzájárulását is megszerezte már-szükséges és hiánypótló lenne ennek lefordítása, annál is inkább, mivel a könyv orvosok, közlekedési szakemberek,

közlekedés-pszichológusok, forgalomszervezők stb. számára nélkülözhetetlen

Kutatás, Sérülések

| Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet 2001 ;44(1):73-74   Magyar Traumatológus, Ortopéd, Kézsebész, Plasztikai Sebész Társaság - MATROKPLASZT Folyóirat Alapítvány | Evans, L.

Kutatás, Sérülések

2002-07-08 18:34:48

Web Design & Development Prowebshop