Állatútlevéllel, köznyelven kutyaútlevéllel a "kedvtelésből tartott állatok" közül a kutya, a macska és a vadászgörény lépheti át a határt, az utaztatásnak azonban szigorú szabályai vannak.

A kedvtelésből tartott állatokat jogilag kormányrendelet definiálja. Általában a kutya, a macska és a vadászgörény számít kedvtelésből tartottnak, de a madárféléktől, papagájoktól kezdve a teknősön, kígyón és madárpókon keresztül a különböző egzotikus állatokig elég sokféle kisállat jöhet még számításba.

Elvileg bármelyik állat utazhat, de a gazdik többnyire kutyát, macskát, vadászgörényt, esetleg törpenyulat visznek magukkal nyaralni, a papagájokat, hüllőket és egyéb állatokat csak nagyon ritkán utaztatják.

Kötelező az állatok egyedi megjelölése, amely csak mikrochip lehet, a tetoválást a korábban jelölt állatoknál fogadják el. A tulajdonosnak ki kell váltania az állatútlevelet, köznyelven kutyaútlevelet is, amely tartalmazza az érvényes veszettség elleni védőoltás dokumentációját.

Matricával, oltóanyagszámmal, az állatorvos aláírásával, bélyegzőjével kell igazolni, hogy meddig érvényes a védőoltás. Az állat legkorábban az első veszettség elleni oltás beadásától számított 21. napon utazhat külföldre. Az első oltás egyébként mindössze fél évig érvényes, de ezt követően már elegendő évente megismételni.

Az útlevél kiállítása a magán állatorvosok feladata. A mikrochippel megjelölt állatok adatait internetes adatbázisban rögzítik, az idősebb, útlevéllel rendelkező állatok tetoválási számmal kerülnek a rendszerbe. Első hallásra kissé bonyolultnak tűnik a rendszer, de a nyilvántartás segítséget jelent, ha a külföldi hatóság ellenőrzi az állatot, és megkönnyíti a gazdák helyzetét is, ha gond adódik - például elveszik a kedvenc kutyus.

Az uniós országokban bármikor megállíthatják és ellenőrizhetik a külföldieket, és ha szabálytalanságot észlelnek, szankciókra lehet számítani.

Az Egyesült Királyság, Írország, Svédország és Málta területén soha nem volt veszettség. Nem kockáztatják meg egy járvány kitörését, ennek megelőzésére külön kritériumrendszert léptettek életbe. Előírás például, hogy a veszettség elleni védőoltást a mikrochipes megjelölés után kell beadni, még akkor is, ha korábban már kapott az állat.

Az állatorvosnak dokumentálnia kell azt is, hogy a beutazás előtt legkorábban öt nappal, de minimum 24 órával korábban galandféreg elleni kezelést is kapott az állat.

Angliában nagyon szigorúak a szabályok, és ha ezeket nem teljesítik, vagy ha csak felmerül a gyanú, hat hónapi karanténba helyezik a kutyát, macskát, az ellátás költségeit pedig, ami elég jelentős összeg, a tulajdonosnak kell fizetnie. A szigetországban az állatok számára kijelölt belépési pontok vannak, és akkor is karanténba kerülhetnek, ha nem a megfelelő határállomáson lépnek be az országba. Természetesen ilyenkor csak a megfelelő igazolások bemutatásig.

Távolabbi országba történő utazás előtt érdemes a külképviseleten a feltételekről érdeklődni, mert a beutazás feltételrendszere az adott országtól függ.

Van, ahol karanténba helyezik az állatot, de az is előfordulhat, hogy elkobozzák vagy visszafordítják. A légitársaságok is különböző feltételeket írnak elő. A kutyusok általában a csomagtérben utaznak, zárt, speciális szállítóban. Néhány társaság viszont megengedi, hogy a kisebb állatokat, például csivavát "kézipoggyászként" felvigyenek a fedélzetre.

Jó előre arra is gondolni kell, hogyan jöhetnek haza az állatok. A postagalambnál - bár kiutaztatásuk bonyolultabb - a legkézenfekvőbb a helyzet, mert akár 3-4 ezer kilométerről is hazarepülnek, de ez a többi állat esetében már nem ilyen "egyszerű".

A keleti régió országaiból, például Oroszországból, Macedóniából csak veszettség elleni titervizsgálattal érkezhet vissza az állat. - A hatóságok azt ellenőrzik, hogy a vakcinázással sikerült-e olyan ellenanyagszintet, védettséget elérni, hogy az állat le tudja győzi a betegséget, és így nem tud fertőződni, nem tudja továbbadni a vírust.

Az állategészségügyi feltételek kielégítése csak egy a gondok közül: a kutyaútlevél pusztán a szállításra ad lehetőséget, de nem oldja meg a kutya "nyaraltatását".

A tulajdonosnak komoly döntést kell meghozniuk, mérlegelnie kell, hogy tud-e gondoskodni az állatról. - Számításba kell venni, hogy a szállodában, apartmanban hogyan fogadják a kisállatot, milyen rizikóra, betegségre lehet vagy kell számítani. Kóborlás közben ugyanis olyan fertőző betegséget is összeszedhetnek, amely Magyarországon nincs.

Gondolni kell arra is, hogy a családi programokat meg lehet-e úgy szervezni, hogy a kedvencre is jusson idő. Ha városnézésre indulnak, a kutyát nem hagyhatják a tűző napon az autóban, mert hőgutát kaphat, és az esti program idejére sem célszerű bezárni az apartmanba.

A macskával meg még nehezebb a helyzet, mert őket nem igazán lehet pórázra kötni. A strandolásnál is lehetnek gondok, mert a tengervíz nem tesz jót a kutya szőrének, ha megúsztatják, utána "illik" lemosni a bundára száradt sót.

Az állatnak kínzást jelent, ha a gazdák magukkal viszik, de nem foglalkoznak vele. Csak az menjen házi kedvencével nyaralni, aki tudja biztosítani azt az összhangot, amely lehetővé teszi, hogy a családnak és a kutyának, macskának vagy bármelyik "kedvtelésből tartott állatnak" egyaránt kellemes legyen az együtt töltött idő.